Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.22.a/3)

1979-07-17

' * | $ *• 33 A kezdeményezések tanúsítják, hogy az ésszerű munkaerő átcsoportosítás megfelelő politikai feltételek megteremtése mel­lett érzékelhető feszültségek kialakulása nélkül valósítható meg. Megfogalmazható, hogy a munkafegyelem lazulásának folyamata meg­állt . A megváltozott gazdasági feltételekhez való alkalmazkodás, a gazdálkodás kevező tendenciáinak kibontakoztatása azt igényli, ^ hogy a bérezést az eddigieknél jobban gazdaságpolitikai céljaink szolgálatába állítsuk. Arra van szükség, hogy a bérezés gyakor- J lata, a bérrendszer és a bérszabályozás fejlesztése erősítse az ösztönzést a jobb, az eredményesebb munkára. Ennek érdekében le­gyen szorosabb kapcsolat a vállalati teljesítmények és a kerese­tek növekedése között, ésszerű határokon belül differenciálód­janak a keresetek a vállalatok között is. Az elmúlt években a | nagyarányú keresetkiáramlás ellenére sem differenciálódtak elég­gé a vállalati keresetek. A bérnövekedés elszakadt a termelékeny­­; ség emelkedésétől. Az egyen.) ósdi a bér ezésben tovább tart. Ezt Jo1 P^ázza, "ogy 1978-ban az iparvállalatok döntő többsége az átlag körüli mértékben növelte bérez invonalát. Azok a vállalatok. : amelyeknek nyeresége nem nőtt, 8,1 %-kal növelték a bérszínvona­lat. mig azok a vállalatok amelyek 2o *-nál nagyobb nyereségnö­vekedést értek el, 9,3 *-kai, tehát közel azonosan. . Alapvető feladat, hogy a jobb munkára való ösztönzés ér­dekében a bérek és a keresetek a jelenleginél jobban függjenek az egyéni teljesítményektől, növekedjék az ettől függő differen­ciálás. Ez a bérrendszer továbbfejlesztésének alapkövetelménye. 2 í l — "" _________________________. ..______________________________________________________________„_____.__.__.___

Next

/
Oldalképek
Tartalom