Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1963-08-10
r n _ rr , Czenűer .mutál: A kongresszusi irányelvek megjelenése után - kerületi viszonylatban is - hozzáfogtunk az anyag feldolgozásához. Ennek során, vagyis ennek vonzó hatása eredményezte azt, hogy fellendült a munkaverseny, uj szocialista brigádok alakultak az üzemekben, stb. B szakaszban értünk el odáig, hogy a tanácsválasztással kapcsolatos feladatokat is eredményesen oldottuk meg. Igaz, hogy * még sok eredményt lehetne felsorolni, pl. meg lehet állapítani azt, hogy a kongresszusi anyag feldolgozása alkalmas volt arra is, hogy számtalan sok jó aktívát nyertünk, sokkal közelebb kerültünk kerületi lakásainkhoz. Az előterjesztett anyagot a magam részéről jónak tartom, azt javaslom elfogadásra. Egy-két problémát amit felszeretnék vet^ xii: Véleményem szerint az anyag negatívabb képet mutat, mint a valóság, és az eredményeket nem sikerült eléggé kidomborítani. így pl. nem taglalja az anyag azt, hogy kikkel vitattuk meg a kongresszusi anyagot. Ezérintem - ha a tanacsvalasztasok előkészítésének időszakát is ide vesszük - akkor azt mondhatjuk, hogy a kerület egész lakossága foglalkozott az anyaggal, igy pl. jelölőgyüléseken, stb. Én azt mondanám - minden téves nézet ellenére, - hogy a kerület lakosainak megvan a tapasztalat, gyakorlata, rátermezfctsége arra, hogy a kongresszusi irányelvek és a kongresszus határozatainak szellemében tevékenykedjen. Egy-két téves nézet szerepel az anyagban. Azonban mégis jó lenne" tudni, hogy a kerületi párttagság és pártonkivüliek milyen arányát érinti ez, hogy tudjuk kivel kell nekünk számolni. tízért is tettem fel azt a kérdést, hogy' a Dózsa tsz-uen kiket, és kik neveznek egyeseket kulákoknak. Véleményem szerint a felvetett téves nézetek a kerületben na/-v gyón regi keletűek, és olyan kérdésekről van szó, amik ellen a harcot mi már 3 évvel ezelőtt felvettük és folytassuk, pl. szövetségi politika, egységes paraszti osztály, békés egymásmellet t óles, stb. Van persze olyan kezdés is, ami ellen mi harcolunk, de mégis újak, pl. a népi nemzeti egység fogalma. Ezek az úgynevezett uj kérdések is okozhatnak problémát, különösen akkor ha még félre is magyarázzák, ezért megkülönböztetett módon kell nekünk kezelni. Egy pár ilyen kérdésben jó lenne elővenni a XXII. kongresszus anyagát, és a szerint kellene cselekednünk. Említettem a békés egymásmellett ólés kérdését. Itt lényegében arról van szó amiről -bodnár elvtárs beszélt a kiegészítőjében, és ezeknek okait a régiekhez való ragaszkodásban kell keresni. E tekintetben téves nézetek meg azért is előfordulnak, mert ténylegesen arról van szó, hogy ezt egyes elvtársak sem látják tisztán, nem látják azt sem tisztán, hogy itt nem az osztályharc feladásáról van szó! A békés egymáaemllett élés gazdasági harcot jelent, vagyis a szocialista tábor az imperializmust gazdasági téren akarja tönkre tenni. Egyetértek azzal, hogy a téves nézetekre az uj oktatási óvóén vissza kell térnünk, de nagyon differenciáltan kell ezt megkezdeni, mert lehet, hogy az egész párttagsággal ujcol meg kell vitatni annak érdekében, hogy közös nevezőre jussunk. G L --------------------------------------------------—— ---------J ______ — - — --- - — - - - ...........