Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1962-09-27
I í- 12 -Ezzel egyetértek. De akkor sem mondhatnánk el Varga elvtárs, hogy a kerületben már a tsz-ink szocialista nagyüzemek, hogy ha valamivel távolabb is esik a fővárostól. Én azt gondolom, hogy itt lehetne kapcsolni, vázolni azt a kerület termelőszövetkezeteinek a helyzetét, lehetne végső megállapításként mondani, hogy a kerület tapasztalatai alátámasszák a kongresszusnak azon megállapitását, hogy a szocializmus teljes felépítésének, még csak a feltételeit teremtettük meg, met a mi termelőszövetkezeteinknék, a XVII.kerület tsz-inél is még a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak még nagyon sok hibája, hiánya van. Ezt is lehetne a beszámolóban megállapítani. Na - most még egy dolgot a XVII. kerületi tsz-kel kapcsolatban: hát én úgy eléggé ismerem a termelőszövetkezeteknek a helyzetét, és itt éppen a szünetben is beszélgettünk erről a dologról, hogy itt a XVII. kerületi tapasztalatokból tudjuk leginkább leszűrni azt, hogy mennyire sokolda-v lu és mennyire áttekintő és felelősségteljes munka kell ahhoz, hogy a termelőszövetkezeteink megszilárduljanak. Mert gondoljuk csak végig, hogy volt már olyan termés is amikor már úgy éreztük, hogy na végre rendben vannak ezek a termelőszövetkezetek, és úgy nézett ki, mintha most már megerősitettük volna őket és a megszilárditás terén csak előbbre mehetünk. Valóban utána következettt be, megint a nagy visszaesés, és mondjuk meg őszintén, hogy egyik-másik tsz-ünk, akár a Micsurin, vagy a Dózsa tsz, sajnos 2-3 évvel ezelőtti állapotába csúszott vissza.Ha nem is teljes egészében, de nem mondhatom, hogy abszolút, de relative úgy néz ki. Úgyhogy itt ezek a tapasztalatok - hogy mondom bizonyítják azt, hogy mennyire felelősségteljesen kell tényleg a termelőszövetkezetekkel foglalkozni. És hogy mennyire oda kell figyelni felső pártszerveknek és tanácsnak és kerületi pártszervezeteknek, hogy amikor kialakítják az arányokat, gazdálkodásukat, hogy mennyit szánnak a beruházásokra, hogy mennyit az elosztásra, és a többi, hogy mind a két végletet meg lehet találni a kerületben, ha pl. a 6o-as és a 61-es esztendőben - ugye - a Micsurin és a Dózsa tsz, nem ilyen szemfényvesztő módon állította volna be az évi mérleget, és nem a 61-es eredményeknek a tehére állította volna be, a munkaegység elosztást, akkor nem lett volna ez a nagy leégés. Vagy a másik kérdés, hogy ha alaposabban, é3 megfontoltabban néztük volna meg a beruházások arányát, akkor megint csak nem következhetett volna be ez a helyzet, ami előállt, hogy túl nagyott vállalat a termelőszövetkezet a beruházásoknál, és ez is megint oda vezetett, hogy megint csak hátramozditotta, nehezítette a további fejlődést. Tehátt nagy-nagyon felelősségteljes munka az, amikor a termelőszövetkezet gazdálkodását, a vezetését felülbíráljuk, és eldöntjük, segitjük, támogatjuk és helyes irányban döntünk. Ezért teljes egészében egyetértek a beszámolónak, részben az önkritikus, és kritikus voltával, mert feltétlenül ebben szerepe van, hogy ilyen helyzet adódott elő. Hészben a Budapesti Pártbizottságnak is , a Pőv. Tanácsnak , és a kerületi pártbizottságnak is. Na mostan, ha már ennél a kérdésnél vagyok azért szeretnék vitázni: Zsolnay elvtárs említette meg, hogy a Iíjnal esetében magiattak messzebb kellett volna elmenni a felelősségre vonáanál. lehetséges Zsolnay elvtárs, hogy maga jobban ismeri, sőt egészen biztos vagyok benne - az összes dolgokat, de azért azt is szeretném hozzátenni, hogy Hajnal azért nem akármilyen büntetést kapott, egyszer lei lett váltva mint t szelnök, ki lett zárva a pártból, és fizikai munkára ment vissza. Azért lássuk azt a mértéket is, azt hogy az az ember milyen körülmények között követi el a bűnt, azért azt is figyelembe kell venni. <• J ,p'*.5--‘SPCRMfc *
