Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1960-12-28
-------------------------------.------------------:----1 ' ... . . H. ' V i Sij^nir ! j i . . . nt !- 13 -zetet kell teremteni, hogy be tudjanak illeszkedni a társadalomba. Ezt olyan feltételek között kell lehetővé tenni, amely nem sérti a szocialista társadalom érdekeit, s amely nem sérti a volt ellenség emberi önérzetét. Ezek azok a történelem-politikai körülmények, amelyek a “léniái hármas jelszó® más alkalmazását tette szükségessé hazánkban jelenleg, mint ahogy a szovjet körülmények között alkalmazták. Ezek azok a körülmények, melyek az osztályharo más formáját, és nem az osztályig harc feladását eredményezték a kulák kérdésben, a szocializmus építésének e jelenlegi szakaszában. Nem liberalizálódást, nem a “lenini hármas Jelszó® jobboldali eltorzítását Jelenti ez, iianem a lenini hármas jelszó alkalmazását a konkrét magyarországi körülményekre. Az osztályharcnak különböző eszközei, módszerei, formái vannak. Nemcsak az erőszakos, adminisztratív eszközök alkalmazása jelent osztályharcot. Csak ezt elismerni osztályharcnak, az osztályharc lényegének a meg nem értését jelenti. Lenin azt tanítja, hogy a proletárdiktatúra nemcsak véres, vértelen, Erőszakos és adminisztratív, hanem pedagógiai harc is. A proletariátus osztályharea nem harc az osztályharcért önmagáért. Az osztályharc mértékét, eszközeit, formáit a proletariátus számára, a szembenálló erők eszközei, ezek mértéke, ellenállásának módszerei határozzák meg. A mezőgazdaság szocialista átalakításáért folytatott harcban pártunk a lenini hármas jelszót alkalmazta, amely annyiban különbözik a szovjetunióból! gyakorlattól, amennyiben a faluban végbemenő politikai változások következtében az osztályharc más módszerét alkalmazzuk a jelenlegi szakaszban a volt kulákokkal szemben, amely azonban éppúgy az egységes paraszt osztály kialakulásához, a szocialista termelési viszonyok megteremtéséhez vezet el falun, mint ahogy a Szovjetunióban más történelmi fényezők között, más -- akkor az osztályharc szükségszerűen élesebb eszközeivel, módszereivel vezetett el. Ebből következik az is, hogy a termelőszövetkezetbe lépett volt kuláköt’szövetségesünknek tekintjük, ha a szocialista erkölcs és szocialistá politikai célok alapján végzi munkáját. Jelenleg mezőgazdaságunkban a szocialista szektor 77 %, ami azt jelenti, hogy egy olyan folyamat kibontakozásáról van szó, amely már most a falu döntő többségében uralkodóvá tette a szocialista termelési viszonyokat - annak ellenére, hogy sok tennivaló van még ezen a téren - amely lényegében majd a falu egészére kiterjed. A termelőszövetkezeti parasztság megerősödésével a munkás - paraszt szövetségben a termelőszövetkezeti parasztsággal való szövetség vált döntővé, elsődlegessé. Más dolog az, hogy a termelőszövetkezeten belül bizonyos különbséget teszünk a káderpolitika szempontjából, főleg a volt kulák szerepét és helyét illetően, Ezt az osztályharo követeli meg, mely a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztok különböző történelmi fejlődéséből következik. E témánál jegyezzük meg, hogy nagyfokú türelmetlenség és meg nem értés tapasztalható az üzemekben a kétlakiakkal szemben. Ez egyben azt is jelenti, hogy az elvtársak egy része 1<A
