Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1960-12-28
r i « 1 * - 14 -I * fenntartással fogadja a pártnak a kétlakiakkal kapcsolatos politikáját. Az üzemi párttagság többsége úgy látja, hogy a kétlakiak életszínvonala magasabb, mint a csak üzemi munkásoké. Ugyanakkor munkájukat nem egyszer hanyagul végzik. Mindennek alapján a kétlakiakat nem tekintik igazi munkásoknak, parasztoknak sem, s velük szemben jobb esetben az elszigetelés módszerét alkalmazzák, de még inkább ellenséges érzülettel viseltetnek irányukban. Ezek az eivtársak mindenekelőtt három tényezőt nem vesznek figyelembe: A magyar munkásosztály, s a budapesti munkásság összetételének alakulásában, ha nem is meghatározó szerepet, de szerepet játszott, hogy egy része, különösen a felszabadulás után, a parasztságból jött. E dolgozó rétegnél kétségkiviil megtalálhatók mind a munkásságra, mind a parasztságra jellemző vonások, de akár igy, akár úgy tekintik is őket, alapvető érdekük a tősgyökeres munkásokéval, illetve általában a munkásosztályéval egyezik meg, s azt is vallják magukénak. ^ Az igaz, hogy a reáljövedelem nálunk magasabb, élelmiszerellátásuk jobb, de a kétlakiak az általános műveltség és kulturális szempontból alacsonyabb szinten állnak, mint a városi munkások. Emellett munkaidejük is hosszúbb. Ugyanakkor véleményünk szerint a kétlakiakat nem lehet a nem munkások kategóriájába sorolni. A fő jövedelem általában az üzemben végzett munkán alapul, legtöbbje évek hosszú során a gyárban dolgozott, s ennek hatása nyilvánvalóan nem múlhatott el nyomtalanul. A kétlakiak között is nem egy kommunista található, másrészt soknak a családja belépett a , tsz-be, a szocialista utat választotta. Ezzel társadalmi helyzetét tekintve megszűnt kétlakinak lenni, mert a termelőeszközökhöz való viszony egyértelműen szocialistává vált, Mindebből következik, hogy a helytelen módszerek, melyeket velük szemben alkalmaznak az egyes üzemekben, nem használnak, hanem ártanak, az ellenség malmára hajtják a vizet. Ez a politika mélységesen elitélendő antimarxista politika. AJiebies politika tehát: a kétlaki munkást a munkásosztály tagjaként és nem másodrendű .munkásként kell kezelni: nem elszigetelni, hanem politikailag kell őket meggyőzni, hogy a család a földdel a szocialista utat válassza; végül de nem utolsó sorban alapvető szerepet játszik a kétlakiakkal való ellentét megszűnésében, ha a munkások olcsóbban és elegendő mennyiségben jutnak majd élelmiszerekhez. Az értelmiséggel való kapcsolat kérdése A szocialista forradalom győzelméhez nemcsak az szükséges, hogy a munkásosztály kezében legyen a hatalom, bár ez a szocialista forradalom fő kérdése, hanem az is, hogy az emberek gondolkodását átformáljuk kulturális és ideológiai téren is győzzön a forradalom. E téie?L._az... os z tájy h a re tartalma..a burzsoá kultúra maradványai és a szocialista kultúra, a burzsod világnézet a szocialista világnézet közötti harc.-------------------------------------------------------------
