Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1960-12-28
* .-'’sfeiWfc « 1 <1 3‘ » - 12 -épült a szocializmus, A mi forradalmi fejlődésünk menete, módszere más volt, mint a Szovjetunióban. Nálunk a proletárforradalom megérlelődése nemcsak általában a burzsoázia, hanem annak falusi része, a kuiákság megverését is jelentette. Hazánkban a proletárdiktatúra kivívása, a munkás-paraszt demokratikus diktatúra után jött létre, melynek utolsó periódusán a parasztság felső rétege politikailag döntő vereséget szenvedett. A belső feltételek következtében a kuiákság már nem tudott olyan ellentámadásokat kezdeni, mint Oroszországban az intervenció idején. Ezek a szocializmus javára történő eltolódások, másrészt a kulák korlátozás időszakában bekövetkezett teljes likvidáció, az 1956-os ellenforradalom veresége, a munkáshatalom megszílár- ' A dulása a szocializmus eszmélnek hatása, a szövetkezetek kiszélesedése és megszilárdulása, ^ amely a szegény- és középparasztsóg döntő részét foglalja magában, s amely a falu politikai arculatát alapvetően változtatta meg, lehetetlenné téve minden olyan ellenséges fellépést, amely a restaurációt lehetségessé tenné együttesen oly an politikai következménnyel járt együtt amely ezt a réteget egyrészt megakadáhózta, hogy átfogó',(szervezett akcióba kezdjen, népi demokratikus rendszerünk, a proletárdiktatúra ellen, másrészt ezek a körülmények olyan fejtételeket teremtettek, melyek lehetővé és szükségessé tették, hogy pártunk az osztályharc más eszközeit, módszereit alkalmazza velük szentbe a szocializmus építése jelenlegi szakaszán. A nemzetközi helyzetben bekövetkező változások is az osztályharc terén más eszközök felhasználását tette lehetővé jelenleg. A proletárforradalom a második világháború után nem egy, hanem több európai népi demokratikus országban és viszonylag összefüggő nagy területen, azonos történelmi időszakban zajlott le, amely lehetetlenné tette az imperializmus számára, hogy úgy tudjon fellépni mint 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság ellen. • A világ első szocialista országa megerősödve került ki a második világháborúból, melynek forradalmi tapasztalatai, erkölcsi és anyagi segítsége meg könnyítette ezen országok, igy a mi hazánk forradalmi erőinek helyzetét, Ezekben az országokban a szocializmus épitése a szocialista világrendszer létrejöttével egyidejűleg bontakozott ki, amely uj, könnyítő feltételt jelentett a szocializmust építő országoknak. Emellett még azt a történelem-politikai tényezőt is figyelembe kell venni, ami az imperialista országokban, az egész parasztság és a monopóliumok közötti gazdasági ellentétben és a függetlenség kérdésében megmutatkozó ellentétben kerül előtérbe. Kétségkívül a szocialista országokban meghatározott parasztpolilikn befolyással vun az imperialista országokban meglévő nagyparaszti rétegek politikai arculatára. Ugyanakkor a szocialista társadalom mélységesen humanista társadalom, De a szocialista társadalom proletárhumanizmusa más, mint a polgári humanizmus. A proletárhumanizmussal nőm ellenkezik, sót ez feltételezi, hogy mindazok - földbirtokosok, volt tőkések slb. - szamára, akik nem lépnek fel a rendszer ellen - ha régebben követtek is el bűnöket és ezért a megfelelő büntetést megkapták - olyan hely■ Á o L ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------j
