Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1960-12-28
. - ■ ----------------------------— -----------------—-jr—-I “1 í - 1 - I H v* Pártunk politikai befolyása, a tömegekkel való kapcsolata, az előtte álló, az adott történelmi körülményekből fakadó feladatok megoldása az egyes slratégiui szakaszokban, mindenkor lágyrészben attól függött, hogy helyes, a marxizmus Ieninizmus szellemének megfelelő szövetségpolitikai elveket sikerült e meghatározni, s következetesen munkálkodott-e ezeknek a helyes elveknek a megvalósításán. Az ellenforradalom által.megbolygatott osztályerők mozgásába pártunk csak azért tudott meghatározólag beavatkozni, csak azért lehetett - többek között - viszonylag rövid idő alatt konszolidálni, mert helyes marxista-leninista szövetségi politikát dolgozott ki és valósított meg, A szocialista forradalom fő kérdése: a proletárdiktatúra kivívása, a munkáshatqlom megszj|ár~ ditása, s ezen keresztül a szocializmus meg valósítása. A szövetségesek megnyerése, a rpunkdsosztálynak más rétegekkel való szövetsége ebből adódik. Az 1848-as forradalmaktól kezdve a forradalmi marxizmus mindig azon az állásponton volt, hogy a munkásosztály által vezetett forradalom, a proletárforradalom, a hatalom megszerzése a munkásosztály által nemcsak attól függ, hogy a munkásosztály, pártja vezetésével hajlandó-e cselekedni, hanem attól is, hogy maga mögé tudja-e sorakoztatni azokat a rétegeket, s ezeknek a rétegeknek forradalmi energiáját helyes irányba tudja koncentrálni, melyek a régi rend elleni megdöntésnél és az uj rend kialakulásánál számításba jönnek. Ebből következik, hogy a forradalmi folyamat különbőzé periódusain, az egyes stratégiai szakaszokban, a különböző osztályerők céliának, mozgásának, a munkásosztály politikája hatásának, s a nemzetközi körülmények változásainak megfelelően, különböző osztályerőkkel kell és lehet szövetségre lépni, különböző erőket kell semlegesíteni,. illetve különböző erők ellen kell fellépni. Pártunk VII. kongresszusa a fenti elveket figyelembe véve, a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában - a szocializmus alapjai kialakulása szakaszában - felmérve és meghatározva társadalmunk osztályösszetételét, szocialista rendszerünk elért eredményeit, pontosan lerögzítette azokat az elveket, melyek szövetségi politikánk tartalmát adják. A szövetségpolitikai elvek meghatározásánál a VII. kongresszus lényegében a következőkből indult ki: A párt szövetségpolitikája 1956 óta a különböző periódusokban, a munkáshatalom helyzetének megfelelően különböző célok körül alakult ki, fejlődött és szélesedett. Ezek az egyes etapok szocialista társadalmunk építése szempontjából szükségszerüejc voltak, s annak a folyamatnak voltok a kifejeződései, ahogy a történelmi szakaszban aszövetsógesek álláspontja fejlődött. így pl, a legfontosabb szövetségesünkkel a dolgozó parasztsággal 1956-57-ben abban volt a szövetség lényege, hogy a föld megvédésében kötött szövetséget a munkásosztállyal, melyet csak a szocialista hatalom megszilárdulásán keresztül látott megvalósíthatónak. Fokoza- IPsan alakult ki a mai munkás-paraszt összefogás alapvető tartalma: »a népi hatalom köigös 1 védelme és erősítése a szocialista társadalom felépítésére kötött szövetség... a szocialista magyar falu" megteremtése. (Kádár elvtárs kongresszusi beszámolójából.) Az 1956 november 4.től az 1959-es, a párt VII. kongresszusáig terjedő időszaknak az a lényege, hogy a pór? J )f •j 7 3 / «* j ____________________________________________________________________________________________________
