Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1960-12-28
í j * - 2 -helyes politikai vonala marxista-leninista szővetsógpolitikai elvei és azok gyakorlati megvalósltásának az eredményeképpen a munkás-por«azt szövetség megerősödött, a proletárdiktatúra megszilárdult. Ezalatt az icBszak alatt a dolgozó parasztságon kívül számbajöhető szövetségesek, mint az értelmiség és a városi kispolgárság politikai magatartása ,|a_a_szooializmus ^nllégéhez való viszonyu^katje_kf^cjvóen_J^lődött Ebben a folyamatban jelentékeny tényező volt a gazdaságpolitikai intézkedések mellett a pártmunka megváltozott módszere, a pártfunkcionáriusok emberközelsége, a meggyőzés eszközeinek kiszélesedése. A kongresszus újból aláhúzta, hogy ^^jiajjstajonadalmai nem lehet csak a kommunáinak egy ed uj megvalósítani A kommunisták mint forradalmárok, mint a munkásosztály élcsapata játszhatnak és játszanak döntő szerepet. De az élcsapat - Lenin szavaival - »Csak akkor teljesiti az élcsapat feladatait, ha nem szakad el az általa vezetett tömegektől, hanem valóban viszi magával előre az egész tömeget. Szó sem lehet semmiféle eredményes kommunista épi-^ tésről, ha a legkülönbözőbb munkaterületeken szövetségre nem lépünk a nemkommunistákkaK (Lenin Müvei 33, kötet. Szikra 1953, 219 old.) Ebből következik amit „ yrt. kongress.,,* ismételten allliuzpjt^,hggy,_ 1 lfamjmAb^ párif unk,. jót kivéye _ bármft|y M^tülkciot_betolUietnek^Ji^_néini^k^_^ljj^n.k^^zocialista rendszerünk l.i^j Végül a párt álláspontját tolmácsolva, Kádár elvtárs a kongresszusi beszámolóban kijelentette '>CéllauLk,_^^^cjalizjnu^_ala^BOzá^naj^efejezéser a szocializmus felépítése - gélojU._a-jriúnká80sztá.ly_oélJ§i^g_niegjalá8MsuJL-Osztályharcban megy végbe. A éídekej, népfink érdej^ijiemjdyj^ |1P ÍLe^g s,ége„_c söjjen^. lo.rmáL ke vé,s békéje se k,. jLMÍt_és_a népi állam sohasem fog az llMfi_éle^g^rg_^rekedn^k^z^zon^iL^[^^r^jn_nem_t_ciiilnk, hanem osztályellenségcinH*! .... a_némzetközi.jj^ex|a|femu&tól__fggg-«_< (Kádár elvtárs kongresszusi beszámolójából,) Ebből következik az is, hogy a munkásosztály nem lép fel külön háborúval a volt kizsákmányoló osztályok egyes tagjai ellen. Amennyiben nem sértik meg népköztársaságunk törvényeit, lojális magatartásukkal beilleszkedhetnek társadalmi rendszerünkbe. Mindezek alapján pártunk az osztályszövetségi politika kialakítását - csak nagy vonásokban érintve a kérdést • a következőkben jelölte meg: A munkásosztály, mint. a hatalom egyedüli, kizárólagos birtokosa, pártunk vezetésével kezébe vette a szabadságjogok, a nemzeti függetlenség zászlaját, megteremtette a szocialista ipart s vállalta a társadalom felszabadítását, a szocializmus megteremtéséi, vezetője és letéteményese és csak ő lehet a vezetője és letéteményese mindazoknak az osztályerőknek, melyekkel a kizsákmányolásmentes társadalmat fel lehet és fel kell építeni. Ebben az osztályharcban, mely egy egész történelmi szakaszt jelent, a legközvetlenebb szövetséges a dolgozó parasztság. Ez a kialakult munkás-paraszt szövetség a gerince, alapja a proletariátus diktatúrájának. A többi lehetséges szövetségesekkel való kapcsolatunk csak a munkás paraszt szövetség alapján valósítható meg. A dolgozó parasztság az, amelynek törté-L j I____.________________________________________________________-_____x.._________________________________
