Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1960-12-28
í 1 t k 1 I \ _ 'n s V- A szövőtcég oi'ősi uisóiic- .nem olosondő csupán a munkás osztály • “ a kormány segít éso a parasztság fölé, az is szükséges, hogy a varasátaág is dogot tőgyen szerződésbeii kötdozettsógáncíc. E táron is vannak nehézségeink még a kerületben, felszínre jutott ez a Központi Bizottság szeptember 2o-i határozatának elemzésekor. Bírálat visszautasítása, a háztáji gazdálkodásra vonatkozó határozat holytolcn értelmezése, szövetkezeti érdeknek a népgazdasági érdek fölé helyezése stb, mind olyan jelenségek, melyek a szövetségi politika meg nem értéséből, vagy helytelen értelmezéséből fakadnak ás gátolják a szövetség erősödését. Közös erővel, felvilágositó munkával kell a felsorolt, ás ahhoz hasonló helytelen nézetek ellen küzdeni, katfrontos harcot vívni« A sok apró hiba felszámolása ismét egy ispesseT közeiebb visz mindnyájunkat a számukra sorsdöntő párthatározatok vágrdhajtásához, a szocializmus fölépítésének ^ rne ggyors i t ásához. III. Az értelmiséggel valé kapcsolatról, A szocialista forradalom-fő kérdése, hogy a hatalom a munkásosztály kezébe legyen. Ezen túlmenően szükséges az emberek gondolkodásának átformálása, vagyis, hogy a kulturális és ideológiai táron is győzzön a forradalom. Különösen fontos ennek meggyorsítása és mielőbbi megvalósítása éppen a szocialista fejlődés érdekében az értelmiségnél. E téren az ősztályharc tartalma; g burzsoá kultúra maradványai, a burzsoa'vilagné'zGt és' a szocialista kultúra, a szocialista viTagnazdt közötti harc. Ebben a harcban jelentős szeropo van az értelmiségnek. A mi értelmiségünk egy része azonban - és ezt meg kell mondanunk - még nem marxista, de nem is ellensége a szocializmusnak. Csak egy igen kis része áll burkoltan szemben társadalmunk törckvá-^ se ivei. Többségüknek a szocializmust éritő hazánkhoz való viszonya egyre szilárdabiridőolügiTi térorTis egyre többen képzik magukat. Példa erre, hogy keruletünk'3zl-7 pedagógusának 66.5 /o-a vesz részt ebben az évben ideológiai továbbképzésben -ezenkívül 18 Jo-a szakmai továbbtanulás keretében részesül ideológiai nevelésben. Az orvosok, mérnökök ideológiai továbbképzésében való résztvátele ebben qz oktatási évben „indult no j e lósz~ur Xóö yó-ós TJíeni;kozéssoí. De a fenti fejlődés g!Lenére is hiányosságaként kell megemlíteni,' hogy a pedagógusok világnézeti nevelésében nőm sikerült még többságébon az eszmei meggyőzést kialakítani. Ebben a munkában a megértésig jutottak el, vagyis többségük egyetért a párt ás államunk célkitűzéseivel, támogatja is azt. Ez a támogatás azonban nem bir mindig a meggyőződés erejével, nőm sikerült egy részüket fölrázni a politikai passzivitásból. Komoly hiba lenne azonban nem észrevenni a jelentős változást. moly egyben a pártbizottság helyes politikáját “a budapesti^ Központi Bizottság határozatainak jól átgondolt - következetesen vitt és megvalósítható politikáját.tükrözi helyi viszony• L - ...... j _____________________________________________________-_________________________________________________________
