Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1960-12-28
j i 4 Í » * * ■N. «**, ^ r.1 Igen fontos ennek tisztán látása, mert észre nem vovóso vagy éppen. sággol elhanyagolása'komoly hibaforrásni szolgálhat az érteImiséggcl való kapós ólatunkban* Lásíészt a szocializmus eszmei hatásának lebecsülését is jelenthetné, mely alól az értelmiségiek zöme sem tudja, de nem is akarja kivonni magát.. Termossc'tasen c fejlődés a mi kerületlinkben som spontánul megy végbe, őszinte, nyilt eszmei vitát tesz szüksácossá azokkal az ertolmiságnál fokozottabban megtalálható burzsoá nézetekkel szemben, amelyek az alapvető folyamat kibonatkozását hátráltatják. ' Nagy feladat hárul itt elsősorban a pedagógus pártalapszorvczotokra, de a területi alapszorvok, valamint a tömogszervek vezctőségeire is - különösen gondolunk itt elsősorban a Hazafias Népfrontra, ás Nőtanácsra. Világosan kell o szerveknek látni ok, hogy az értelmiséggel való szövetség formája és tártalma a következő: ^ ngyüttmüködás a szocialista.társadalom fölépítésére, a szocializmus minden területén: a termelés, a kulturforradaTöm megval'osT^ tása "terén" ps nyílt qs z mc i harc az ezt gTatTóT" az értelmi sági'éknél még megtaTHlhat'o Vényézőkko 1 szembcn Az értelmiség jelentős részével való ellentétünk a népen belüli ol- 1 c ntmondas~ "így gz ősz tTlyhar c eszközei ~i~tt" i s "ma sok, m int" ha n n t a - goriisztikiis ellentmondás áTlna fenni ~Sz" a népen belüli ellentmondás illetve c£lori0t megszűnik, mikor az értelmiség átnevclődik. Hz a folyamat természetesen nem máról-hoInapra, követlceaik~bc, és bár nehéz, de nem megoldhatatlan 'prlbTsmav igazolja azt",*"Hogy felszabadulásunk is^kuXöjioieh''az ex leni orra dalom után jelentős eredményeket értünk el o téren. ' Az 1956-os ellenforradalom időszakában a kerülőt értelmiságénck ogy része megingott,elvesztette fejét, különösen a nacinnalizmus hatott rá. Hnnck nyomán sajnos még ma is fellelhetők pl, a gimnázium egyik magyar tanára, Petőfi Tisza"c. költeményét tanítva " íomagyarabb" ' ’f oly ónak nevezte, a tiszántúli lakókat pedig 11 le gmar.yarabb népnek’1. Lőhetne még említeni több példát is, dp ez is mutatja, hogy van'tennivalónk az átnőve lés taron. Ugyanakkor őszinte tárgyilogoSággal kell szólnunk arról is, hogy az ellenforradalom után megtett ut nem volt könnyű, nem lehet formálisnak nevezni. Vajúdás jellemzi ezt qz időszakot, moly az értelmiség fejlődését is eredményezte, hisz a burzsoá nézeteknek ha nem is min• den, de egy jelentős részével leszámolt. Hozzájárult e fejlődéshez a párt általános politikája, türelme, az • srtolmiesg helyűnek megjelölése a szocialista társadalomban, a perspektíva, moly kibontakozott előtte a VII, Kongresszus határozata nyomán. Szék mind egy-cgy hajtóerőt jelentettek és jelentenek az értelmi sá g magatart ás ában, Ma már az értelmiség mind nagyobb része ismeri fel, hogy a munkásosztály és közte érdekazonosság van. érdekazonosság a függetlonság, a béke kérdésében, a szocializmus megteremtésében is, mert ettől" nem cak a munkásosztály, a parasztság, hanem az ő egyéni jóléte, alkotó képessegének teljes kibontakozása függ, Es fordítva: a munkásosztály törekvése, a szocializmus megvalósulása az értelmiség nélkül non lőhet : i.'C.T, «• J ______________-_-_________
