Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.21.a/8)
1985-11-28
r— a-—I- 9 -p i biilc'.;, valamint ;.z ajándékozás érdekeltségi alap terhére el-3 ocilUO 1 ‘j 03 3 2 6X£ ^ ,- az érdekel csogi alap Terhére pályázati dij óimén kifizetett ossz • , Az adó forrása a nyereségadóval csökkentett mérleg szerinti nyereség. I W MM C'-v nyereségadóval ellentétben a béradó már u.n. erőforrásarányos | elvonást jelent, és ebből adódóan sajátosságai, hatásmechanizmusa ( lényegesen eltér a korábban bemutatott nyereségarányos elvonástól. 5 I;; I Elősször is azt kell kiemelni, hogy minden erőforrásarányos elvonás egy minimális hozamkövetelményt határoz meg a vállalattal szemben. Az elvonás független ugyanis a ténylegesen realizált nyereségtől, csak azt veszi figyelembe, hogy a vállalat milyen nagyságú erőforrás tömeggel rendelkezik. Ha a vállalat birtokolja, felhasználja az adott erőforrást, akkor ennek arányában meghatározott adót kell fizetnie. Az adó fedezetéül szolgáló nyereségen nincs "osztozkodás", /mint volt a nyereségadónál/ az teljes egészében központosításra kerül. A vállalat számára ezért létfeltétel, hogy az ennek megfelelő nyereséget, erőforrás-arányos jövedelmezőséget elérje: ezért mondhatjuk, hogy a béradó is minimális hozamkövetelményt /u.n. küszöbjövedelmezőségi mércét/ állit a bérekkel szembe. Az 1985. évi szabályozórendszerben a béradó nem-csak hozamkövetelményt fogalmaz meg, hanem ezen túl is lényeges funkciót tölt be. Jíb_ * |
