Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.21.a/8)
1985-11-28
rjj“ " ' ‘ -U- 10 -Egyrészt megemeli a munkaerővel kapcsolatos vállalati ráfordításokat, és ezzel reálisabb szintre emeli a munkaerő "árát", az élőmunkáielhasználás terheit. Ezen keresztül - kemény írkorlátokat feltételezve - hatékonyabb munkaerőgazdálkodásra készteti a vállalatot. Másrészt a béradó beiktatása a személyi jövedelemadó bevezetésének előkészületi lépését^jelenti. v A dolgozó által a bruttó keresetből fizetendő progresszív jövedetfj 0 j I -lemadó ertelemozerűen csökkenti és nivellálja a kereseteket. ifi A5 A rnai kereseti színvonal es viszonylag kiegyenlített struktúra í 1 ;.' H | I • ' mellett ezért nem lehetne alkalmazni a személyi jövedelemadót: f| '' | ahhoz magasabb és differenciáltabb bruttó kereseti színvonalból 11 t I • . kellene kiindulni. A ma elvonásként megjelenő béradó a személyi J| f / / f , jövedelemadó rendszer bevezetésekor megszűnhet és olyan többletforrást biztosíthat a vállalatoknak, amelyből egy magasabb, differenciáltabb bruttó kereseti színvonal alakítható ki. Jelenleg - 1985-ben - a béradó elvonás jellegű, hatásaként erősö^ dik az érdekeltség a racionálisabb foglalkoztatásra, mivel az élőmunka-terhek növelése automatikus hozamkövetelményt épit a rendszerbe. A béradó összegszerű hatása a vállalat vonatkozásában 1985 évben 14.200 eFt-os elvonásban jelentkezik yá munkaerőgazdálkodásra történő részleges hatás a létszámalakulás egyik motiváló tényezőjeként is felfogható./ / Jí)
