Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.21.a/8)

1985-11-28

j-— ' 'KTfe-J- 0 -' « 5 ./ Nyereségadó:

A nyereségadó 1984 évbe3 képe3t néhány ponttal csökkent.

Itt a mértek 10 $é-kal csökkent ugyan, azonban gyakorlatilag a

| csökkenés a 3 zárni tás i mód megváltozása miatt csupán 3,25 >3-ot j h; v

|$|§ tesz ki. Ugyanis a korábbi években a nyereségadó alapját' csökken, 1

.fe l tette a 15 $->-os városi- és községi hozzájárulás is. Az adóalap

4p;S , . , , Mpj| >v*

igy 85 í-ra mérséklődött, ennek 45 /'-a volt a nyereségadó.

^ A nyereségadónak a nyereséghez viszonyított aránya igy 38,25 ti

| • jfi

■A; 1 volt, a csökkenés 1985-ben tehát 3,25 ti-A számok tükrében ez úgy fest, hogy azonos nyereségszintet például

í 1

300 MFt-ot alapulvéve a 15 /ó-os városi- és községi hozzájárulás

összegével csökkentett adóalap 255 MFt veü, s ennek 45 %-a volt ; a nyereségadó 114.750 ePt. Az 1985-03 szabályozás szerint az

adóalapot nem csökkenti a városi- és községi hozzájárulás, s igy , a teljes 300 MFt-os adóalap után a nyereségadó 105 MFt, a különbözet

9.750 eFt, a 300 MFt-os adó <3,25 %-a, a szabályozásnak ez az eleme tehát javitó tényezőt jelent a vállalat számára.

6./ Béradó:

Ez viszont egyértelműen negatív hatású tényező, mivel korábban nem volt, új elemként történő belépésével a munkabér és egyéb személyi jövedelem kifizetések összegének általában 10 ti-a.

Az egyéb személyi jellegű kifizetések közé tartoznak:- a jóléti és kulturális alap kiegészítésére, valamint az alaphiánynak rendezésére felhasznált összegek,- a vállalat számára kimagasló események alkalmából szervezett ünnepségek, az ezeken ellenérték nélkül kiszolgált ételek és

U