Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.21.a/4)

1963-07-03

2 Erek szerint - a vezetett nyilvántartás alapján - Hirth elvtárs januárban 5 fogadónapon 9 elvtárssal, a februári fogadónapokon 4 elvtárssal, áprilisban 1 fogadónapon 6 elvtárssal, júniusban 1 fogadónapon 3 elvtárssal folytatott megbeszélést. Ez összesen 22 dolgozóval való beszélgetést jelent az elmúlt félév folyamán, melyek közül 13 fizikai dolgozó volt. Az EMG-ben szóbeli elmon­dások alapján az igazgató havonta kb. 30. PB-hez, pártszervezetek­hez 120, az SZB-hez kb. 100 a személyzeti osztályhoz kb. 25-30 a munkaügyi osztályhoz kb. 50 dolgozó fordul problémáival, A vállalatok vezetőit rendszeres fogadónapok tartására előirt jogszabályok, törvények nem kötelezik. Amit az elvtársak ezen a téren végeznek az a helyi igényekből és a segitőkészségből ala­kult ki. így a fogadónapok formái is változatosak, pl. az Ikarus­nál az igazgató és főmérnök elvtársak hetenként meghatározott időben még az EMG-ben szintén egyszer egy héten, de a nap meg­jelölése nélkül tartanak fogadóórát. Mindkét helyen az ezzel megbízott titkárnőknél előre bejelentkezés alapján történik a dolgozók beszélgetésre való előjegyzése.Az Ikarusban a fogadó­órára való jelentkezés alkalmával ha közli a dolgozó milyen tárgykörben kiván az igazgatóval beszélni akkor az igazgató elvtárs előzetesen az illetékesektől Írásban, vágy szóban tájé­koztatást kér az ügyre vonatkozóan, /bérkérdés, áthelyezési ké­relem, szociális juttatásokra való igény, stb./ Ez a módszer elősegíti azt, hogy a fogadóórán megjelenő dolgozóval a téma­kör teljes ismeretében tud már tárgyalni az igazgató elvtárs és a kérésben javaslatban állást tud foglalni. Ha a dolgozó nem közli előre, hogy milyen témakörben kiván beszélniakkor a beszél­getést követően történik meg a kívánt adatok, illetve ismeretek begyűjtése és egy későbbi időpontban szóban vagy Írásban ad választ a dolgozónak. A fogadónapokon résztvevők ügyeiről rövid feljegyzés készül, de a családi vagy kifejezetten személyi jellegű észrevételek ügyében feljegyzések nem születnek. A dolgozók panaszai, észrevételei, kérései sokrétűek$ személyi jellegűek, bér, iskolába járás, áthelyezés, családi ügyek, termeléssel összefüggőek, anyag, szervezés, vezetési problémák, de vannak kulturális és szociális ügyek is. A panaszok egy része az arra hivatott szervek munkájában lévő fogyatékosságokat tárja fel. P1. az EMG SZB. tudomással bírt arról, hogy a prósmühelyben norma túlzottan feszitett és a helyzet megjavításának érdekében nem tett intézkedéseket, pedig ez köte­lessége lett volna. Az egyik dolgozó Írásbeli panaszára a Vasas Szakszervezet vizsgálata, megállapította a panasz jogosságát és a helyi elvtársaknak azt orvosolniok kellett. Nagymértékben növekedett volna a helyi szervek tekintélye és a dolgozókkal való kapcsolata ha a jogos kérésüket jelzéseikre ők rendezték volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom