Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1961-11-01
Nem tudjuk meg kellően érzékeltetni, hogy a doigozo erdeke es az egész nép erdeke közös es azt tegye, amit szabad es ami gazdaságos a saját maga szamara is. Nagyon sok plusz ráfordítás van anyagban és munkában. Ezzel a kérdéssel máshol is találkozunk, de nagyon döntő. Emikor a doigozo nem törődik azzal, hogy a technológiai folyamatokat, betartsa, kihagy folyamatokat, ami a minőség rováséra megy, csak azért, hogy a megfelelő százalékát biztosítsa, hogy meg legyen a pénzé. Itt meg a mi termelési agitácionk nem megfelelő, a színvonal emeles elsősorban a vezető Karban kell, hogy bekövetkezzen, azonban ennek kihatása a munkapadig keli, hogy érvényesüljön, es viszszahasson a dolgozok részéről is. Tálán ez az, amit szabadi elvtars is mondott, hogy ok maguk is mondjak el: a szervezésbe mit es hogyan vegyünk szarnitasba es igényeljük az o sézrevételeiket is. Akadnak emberek, akik rejtve ezeket a problémákat nem hozzak felszínre es ez is azt bizonyítja, hogy nem jutottunk el oda, hogy az emberek erdeke es a társadalom érdeke azonos legyen, az is igaz, hogy egyes területen nem volt eleg a szeptemberi parthatározat következtében a mi operativ intézkedésünk, de ezt nem is kapcsoltuk megfelelő politikusággal a dolgozok tudatába. A szerszamuzem gépeire egész nyugodtan meg lehet csinálni a műszaki normákat, de ezzel a kérdéssé! nem foglalkoztunk. Emiatt sok esetben odáig jutottunk, hogy a gépek kiesnek a termelésből. Alikor a technológiai fejlesztésében kérdése a fo probléma, ezt a dolgozókkal is meg kell értetni es tudatosítani, felmerült néhány kérdés a jövő eves elképzeléseinkből. az ezevi tervünk a munkaverseny vállalásokon keresztül úgy néz ki, hogy export tervünket december 20-ig, pótalkatrész tervünket december 15-re be tudjuk fejezni, ha meg lesznek is nehézségeink, a dolgozok szeles rétege ezt akarja es ez ma mar a vezetők részéről is tudatossá vált. Ez azt hozza magával, hogy 1961-ben kb. a többlettermeles 80 $-at hozzuk 1 termelekenységbői. az 1962. év néhány dolgáról. 1962. evre a többlettermelesnek 100 ^-at hozzuk termelekenységbői, ami azt ^ jelenti, hogy 100 fővel csökkent létszámmal hozzuk a 15 fi-os ± termetes emelést. a mx vezetőink egy része is azt mondja, hogy ez a maximalizmus fele törekvés. Ennek bizonyos részét 780 ezer munkaórát hozunk, ami egy középüzem ossz normaóra szükségletet fedezi. Ennek nagy részét nem normakarbantartásból, hanem műszaki szervezési intézkedésből kell fedezni. 138 ezer normaórát kell norma karbantartásból hozni. Ez havi bontásban 55«700 normaórát jelent. Rengeteg kézi munka van nálunk es nagyon sok kézi munkát ebben az iparban nem lehet kiküszöbölni. A tömeggyártás hianya miatt is merülnek fel ilyen problémák. De az is igaz, hogy amikor a gyárban egy uj tervezési időszak van, akkor azt mondjuk, hogy ezt nem lehet ennyi emberrel megcsinálni, és létszamemelesre van szükség. Azt mar nem vizsgálták az ottlevö vezetők sem, pl. tmk vonalon, amikor nem szabad annak helyt adni, hogy a gépek törésé az természetes dolog, hanem meg kell állapítani, hogy miért mennek sorozatban tönkre a gépek. Azért, hogy 45 ember csak a motorok tekercselését csinálja. Azért a karbantartásra is plusz ember kell, mert nagyon sok motor ég le, de ennek az alapvető okát nem nézték meg. De ugyanez megtalálható minden egyes termelési mozzanatban, az elmúlt másfél ev alatt igen sok nagy sajtoló szerszámot készítettünk. Ez ki7 küszöböl rengeteg munkaidőt. De ha azt nézzük, hogy ez mennyire csökkentette az egyéb munkákat es a további illesztési munkákat, akkor ez nem található meg létszámban az üzemben, ahova a lesajtolt anyag kerül. Ez azért adódik, mert ott nem is nagyon kívánnak létszámot leadni, azzal, hogy tartalékot képeznek. IG i - 15 - ^
