Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1961-11-01
r n, - 14 -mélyíteni, az ösztönzéshez tartozik meg, ami nem független a munkaversenytől, a szakma kiváló dolgozo jelvény es oklevél odaítélésé. Általában az a tapasztalat, hogy néhány kivételtől eltekintve a termelésben ténylegesen kivált dolgozok kapjak meg az oklevelet, vagy jelvényt es a hozza jaro összeget, ez is az a forma, ami ösztönzi a brigádon belül az egyént, vagy a dolgozot. Ez véleményem szerint nagy hatással van függetlenül attól, hogy ezen a téren is vannak hibák. A szakszervezet költségvetésében szerepel olyan tétel, hogy a kiváló dolgozókat jutalom üdülésben részesítheti, vagy eppen gyermekeit, csaladjai visszük el üdülni. A szocialista munkaverseny ösztönző ereje arra kell hogy törekedjen, hogy az anyagi érdekeltség mellett az erkölcsi érdekeltség legyen a fo irányelv. Hirth elvtárs:Az anyag első megállapításával egyetértek, hogy az első időszakban volt nálunk fejlődés a termeles irányítása es ellenőre sete terén. Azonban bizonyos vonatkozásban ma mar ez nem kielegitő. Alikor arról beszelünk, hogy mint több, jobb es eredményesebb munkát keli végezni, akkor ebben a munkában is minőségi változásnak kell bekövetkezni. Egyetértek Szabadi elvtárs áltál felvetett minden egyes ponttal. Az eredményeink mellett szeretnek néhány kérdést felvetni. Az anyag ugyan nem beszel róla, de nem maradhat ki a nők szerepe es helyzete az iparban. A hók foglalkoztatósa ebben az iparagban nem egy kis jelentőségű munka. Ebben is van pozitívum, de van egy csomo negatívum is. a pozitívum mellett azt kell elmondani, hogy nagy aitalanossógban a gyárban levő dolgozo nők politikailag is es szakmailag is megértik feladatukat es el is látják. Vannak azonban olyan irányzatok, hogy csak bekerüljenek a gyárba, mindegy hogy minek es utána könnyebb munkalehetőséget biztosítsanak maguknak. E téren a mi agitácios munkánk egy kicsit alábbhagy, a part es társadalmi szervek foglalkozása nem kieiegitő. A dolgozo nők körében akadnak olyanok, akik kiváló teljesitőkepességgel rendelkeznek. Egyéni es társadalmi erdek szerepe. Véleményem szerint ezen a rv téren leptünk elure, de meg nem kielégítő. Bizonyos kérdésekben meg a vezetőknél is vannak olyan problémák, hogy a gyári érdek ss a gyár termelési mutatóinak elérése érdekében félretett elvi és gyakorlati alapot, ez nem egyeztethető össze a népgazdasági érdekkel es néha ezen. a térén is folynak viták. Erre szeretnek példát elmondani: A hutőkocsik gyártásánál azt mondtuk, hogy azok egy szériában való legyártása gazdaságos. Ez igaz es itt van egy ellentmondás. A népgazdasági kihatás szempontjából azonban nem mindegy, hogy a termek lefutott ugyan, de a vevő később viszi el es addig kint all a reptéren. Legyártjuk ugyan egy ütemben, de ugyanakkor atadás előtt újból kezbe kell venni részben pedig elveszünk a népgazdaságtól értékes anyagokat. Ez csak egyik része, a másik része az, hogy tényleg az egyén erdeke a társadalmi erdekkel nem mindig azonos, es az itt kifejtett tevékenység sem megfelelő, a munkás azt mondja: egyéni érdekem, hogy megkeressem a pénzem, de nem törődik a népgazdasági érdekkel. Ebben a kérdésben nem tudunk még olyan tevékenységet kifejteni, egyes alapszervezetek területen, hogy a dolgozok ne csak sajat egyéni érdeküket nézzék. Ennek vannak szubjektív es objektív részei. Előfordul, hogy a dolgozóknak nincs is objektive megadva a lehetőség, hogy a népgazdasági érdekre vigyázni tudjon, a dolgozok el akarnak sok esetben bizonyos $-ot érni es ugyanakkor nagyon sok érték vész el. 45 I mm^ j
