Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.21.a/3)

1973-07-20

i— —t i i- 6 -lehetőséget. A kerületi Tanács fejlesztési alapjára 2 mFt-ot utaltak át óvoda építése céljára. Tervezik a "0"-án túl leirt gépek fokozott selejtezését, a kisegitd berendezések (fűtés, szennyviz-derités) teljes korszerűsítését. E nagyarányú munkához a vállalat erejét meghaladó beruházási költségkeretre volna szükség. A vállalat munkaügyi helyzetét az elmúlt 2 év folyamán a létszám lassú csökkenése és a fluktuáció kedvező változása jellemzi. A kilépések száma 1970-hez képest 1972-ben felére csökkent, az átlagbérek több mint 11 %-kal növekedtek. Jelentős bérpolitikai intézkedésekre került sor a nők és fiatalkorú dolgozók, valamint az alacsony bérű kise­gítő állományú dolgozók helyzetének javulásával. Kedvező' változásokról számolhatunk be a politikai légkör alakulásában is. A vezetésben egyre inkább az egységtörekvések érvényesülnek. Megszűnőben van az egymásra hivatko­zás, elvszerüen nó'tt az egymásrautaltság érzése, melyben kifejezó'dik a pártszervezet munká­­jának eredménye is. Jelenleg komoly problémát okoz a teherautó alkatrészek iránti igény 60 mFt-os csökkenése. A vállalatvezetés a pártszervezettel eredményesen törekszik áthi­dalni az ebbó'l eredő'feszültségeket és problémákat. A Teherautójavitó Vállalat helyzetét ugyancsak az AURAS-nál már említett kormányintéz­kedés nehezíti meg. A vállalat alapvető' feladata volt a teherautók nagyjavítása, amelyek­ben az igény jelentősen csökken, helyébe a gépkocsi karbantartó tevékenység felfutása kerül. A termelési szerkezet változása alapvetó'en érinti a vállalat és ezen belül a gyár­egység tervkötelezettségét, feladatait. A vállalati terv gyáregységi szintre csak rész­legesen van lebontva, ezért megfelelő' elemzésekre a rendelkezésre álló adatok csak rész­legesen alkalmasak. A gyáregység termelési és értékesítési feladatot halmozott bruttó tel jes termelési érték előirányzatban állapítja meg. Ez a mutató csökkenő tendenciájú, melynek oka a termelés összetételének változása. Ez a változás a következő években foko­zódó ütemü lesz. A gyáregységnek külön mérhető értékelőirásai általában nincsenek, ezért ezeket külön megitélni nem tudjuk. A létszámfejlesztésben csak kismértékű előirányzatok /—s voltak. A terv ellenére a munkáslétszám lassan, de állandóan csökken, az alkalmazotti létszám változatlan. A munkásállomány csoportban a bázisévekhez viszonyított bér fej­lődési indexe 119,5%, amely átlagosan 2,06 Ft órabér emelkedést jelentett. (Ebben benne van a központi bérintézkedés hatása is). A gyáregység profiljának kényszerű módo­sulása természetesen számottevő hangulati probléma forrása. A gazdasági vezetés és a pártszervezet együttesen foglalkozik a megfelelőbb gyártási profil kialakításával. A hely­­/otrő| folyamatosan tájékoztatják a pártszervezet tagjait és a dolgozókat. Kedvező, hogy i ny' i :nys <i az előző évekhez viszonyitva több kérdésben nagyobb önállóságot kapott és a hatáskörök decentralizálcdása érezhető. A minőségi tényezők fejlődése A gazdaságpolitikában egyre fontosabb szerepet játszanak az u.n. minőségi tényezők. A termelés fejlő ’'són'1- szoros velejárója a gyártmányok állandó fejlesztése, a gazdaság­talan, nehezen ii k sithető termékek részarányának leszoritása, helyettük korszerűbb, termelékenyebb gyártmányok előállitása. _________________________________________ \jf_____________________________________________­­Ji

Next

/
Oldalképek
Tartalom