Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.21.a/3)

1973-07-20

I I- 5 -Az EMG saját fejlesztési alapjaira vari utalva. Az előző' években felvett forgóeszköz feltöltési hitelek ( kb. 100 m/Ft) visszafizetése a fejlesztési alapot majdnem teljesen igénybeveszi. A megmaradó alap szinten-tarfásra úgy elegendő, hogy saját és feles­leges állóeszköz értékesitést terveznek. A beruházások összege 1971-ben 14,3 mFt, 1972-ben 5,5 mFt volt. Vállalati szociális beruházásokra kb. 0,5 mFt került, a ke­rületi óvodaépítéshez 1,0 mFt támogatást nyújtottak. A nyomasztó munkaerőhiány az EMG-t sem kerülte el. Különösen a budapesti létszám­­hiány éreztette hatását, ott is elsősorban a munkáskafegóriában. A meglévő létszám­­hiány feloldására a gyártást kevésbé munkaigényes gyártmányválaszték irányába fej­lesztették, igyekeztek az improduktív területről produkfiv területre a létszámot át­csoportosítani és bedolgozókat is alkalmaztak. Uj fogalom a gyárban a produkfiv műszaki munkaerő. Ez a gyártmányok komplikálfsági fokának növelése miatt vált szük­ségessé . A 7. és 7/a táblázatok mutatják a keresetek és jövedelmek alakulását. ^ Az "F" alap terhére a vállalat lakásépítési hosszúlejáratú kölcsönre 1,5 mFt-ot bizto­sit. Az eredményeket a 4. és4/a mellékletek mutatják. Az eredmény kedvező alakulását rontja az a tény, hogy a készletállomány itt is növek­vő tendenciájú (5/a. melléklet). Az eredmények javulása lehetővé tette, hogy a dolgozók átlagosan 15 nap nyereség­­részesedést kapjanak kézhez az 1972. év után. A vállalat érdekeltségi mutatója emel­kedő. 1970-ben ez a szám 2 egész volt, 1971-ben 7,4, 1972-ben 9,7 %. Az EMG a beszámolási időszak kezdetén, 1970-ben volt a gazdasági és politikai mély­ponton. A vállalat saját elhatározásából vállalta a számitógép gyártásban való közre­működést, de saját erőből a felfutáshoz szükséges feltételeket biztosítani nem tudták. A gyári pártbizottság is többször fűzte napirendjére a vállalat jövőbeni helyzetének vizsgálatát és fáradozott a teljes vállalati összefogás létrehozásán.. Az erőfeszítések eredményeként a vállalat a bajból kilábalt és ma már jó a hangulat is. s—s Az AURAS Autóalkatrészgyár IV. ötéves terve a génipari átlagnál magasabb, mintegy 40 %-os termelésnövekedést irt elő. A nyereség évi növekedését 10 %-ban, a munkás­létszám emelkedését 3,4 %-ban irányozták elő. Az export előirányzat 1971-72-re mintegy 35 %-os volt, 1973-75 évekre szintenfartást irányoztak elő. Az igények lehetővé tették az előirányzat 1971-72. évekre való túlteljesítését, 1972-ben elérték már az 1974. évre tervezett szintet és ez a fény szükségessé teszi a vállalati IV. ötéves terv előírásának módosítását. A KPM május 15-én foglalkozik majd a gyár hely­zetével annál is inkább, mert ez a kormánydöntés, amely elrendelte a régi tipusu teherautók leselejtezését, nem várt nehézségeket okoz a gyár életében. Ennek ellenére a most ismert célkitűzések szerint az elkövetkezendő években is átlagosan 6 %-kal nő a termelés, az eredmény 1973-ban 8 %-kal, majd évi 10 %-kal nő változatlan munkás- és alkalmazotti létszám mellett. A volumen alakulását a beszámolási időszak­ban az 1 . és 2.sz. mellékletek tartalmazzák. A vállalati eredmények után képződő fejlesztési alapok terhére több mint 18 mFt-ot ruháztak be állóeszközök beszerzésére, továbbá jelentős pénzeszközöket - 13.290 eFt-of - használtak fel a vállalati forgó­alap növelésére. Az elmúlt 2 évben kezdeményezték a dolgozók üdültetését úgy, hogy 3,2 mFt befizetése ellenében a SZOT évente 200 fő részére biztosit 20 éven keresztül balatoni üdülési-J 1'

Next

/
Oldalképek
Tartalom