Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1973-07-20
! I- 2 -Különösen nagy vállalataink (IKARUS, ~ MG) terve épült az Országgyűlés által jóváhagyott népgazdasági tervekre. E két vállalat kiemelt programok végrehajtását vette fel tervei közé. Az IKARUS a Közúti Jármű Program egyik fontos vállalata, s mint készárukibocsátó egység, meghatározó jelentőségű. Az EMG az elektronikus számitcgcp-gyártás hazai kifejlesztésében való közreműködését tervezte. Fontos feladatok vártak a többi vállalatra is, az alkatrészgyártásban, vagy a lakosság igényének kielégítésében. A tervek messzemenően tükrözték azt a népgazdasági elvárást, hogy a vállalatok törekedjenek a népgazdasági előirányzatok végrehajtására és ezzel együtt feleljenek meg a korszerűbb, gazdaságosabb termelés követelményeinek. A tervidőszak alatt vállalataink és szövetkezeteink többségénél a tervekhez képest változások következtek be. A változások kihatnak kerületünk gazdálkodási egységeinek további munkájára, jelentó'sen módosítják az eredeti elképzeléseket. A változások többnyire kedvezőbb irányú népgazdasági fejló'dést céloznak, de egy-egy vállalatunknál ezek továbbgyü^ rüző hatása átmenetileg kedvezőtlen. Miután egymástól eItéró' vállalatokról van szó, a következmények is eltéró'ek. Kerületünk legnagyobb üzeme az IKARUS Karosszéria és Járműgyár. A IV. ötéves tervre előirányzott fejló'dése népgazdaságilag is jelentés. Kiemelkedő' fejlesztést irányzott eló' a népgazdasági tervvel és az igényekkel összhangban. A vállalat eredeti terve 41.800 db autóbusz legyártását irányozta elé úgy, hogy a termelés a tervidőszak végére 10.000 db/év fölé emelkedjen, a választék bővítése mellett. A terv több mint egymilliárd Ft-os beruházással és jelentős forgóeszköz növekedéssel számolt. A beszámolási időszakban az IKARUS fejlődése átlagon felüli (1 . sz. táblázat adatai szerint), de az előirányzott időarányos növekedési ütemet nem érte el. A Kormány és a Gazdasági Bizottság több ülésén foglalkozott a közúti járműgyártás helyzetével és az IKARUS problémáival és megállapította, hogy: "A közúti járműgyártás fejlesztési programjának megvalósítása eltér a tervezettől. Ez kifejezésre jut abban, hogy a beruházásoknál késedelem következett be, a termelés az előirányzattól elmaradt. A beruházás költségei a tervezettnél magasabbak, a vállalat jöve^ delme a számítottnál alacsonyabb mértékben realizálódik, igy összességében az egész program gazdaságossága a tervezettnél kedvezőtlenebb." A Gazdasági Bizottság tudomásulvette, hogy az IKARUS a IV. ötéves tervben a tervezettnél kevesebb, 38.061 db. autóbuszt gyárt, határozatában kitért a vállalat anyagi helyzetének rendezésére is, s ezzel elhárultak azok a külső akadályok, amelyek jelentősen befolyásolták a vállalat korábbi tevékenységét. Az IKARUS a változott helyzetnek megfelelően 1973. május 31-ig átdolgozza IV. ötéves tervét a tényszámok ismeretében. Az, IKARUS gazdasági és termelési helyzetét a következő fontosabb körülmények határozták meg: Az erőteljesebb vállalati fejlesztés megkövetelte a termelési feltételek egyidejű erőteljes fejlesztését, igy a termelő kapacitások korszerüsitését és bővítését, valamint a termelő létszám növelését. A vállalat az országosan jelentkező munkaerőhiány miatt nehéz helyzetbe került, a különféle eszközökkel megkísérelt létszámbővítés csak részleges eredményeket hozott. Jelentősen kibővült a vállalati kooperáció, amely számos egyéb probléma forrásává vált. Belső szervezési intézkedésekkel, profiltisztítással teljesen autóbuszgyártásra állt át a székesfehérvári gyár, majd később a pusztavámi gyáregység alkatrészgyártásra. A gyár Budapest és Székesfehérvár körzetéből több, mint 1000 dolgozót szállít
