Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.21.a/3)

1965-07-02

I I anyagot, mert ezzel teljes. Az Irányelvek különböző szinten történő feldolgozása sórán^arra^ ^ fordítsunk gondot, hogy az irányelvek megismertetésere, megertetese­­íe tegyünk komoly erőfeszítéseket. Szentirmai elvtárs: fontos kérdésnek tartja,, hogy ^tisztázni kell egyes fogalmakat, egyes kerdesek megoldásának módszereit. _ , Elmondja, hogy a közel múltban az elvtársak Romániában dekralálbák, hogy felépítették a szocializmust, helyes^## lenne, ha mi ilyen dekralálciót nem adnánk ki. , . Gazdasági, műszaki munkánk területén bizonyos problémák vannak, megítélésem szerint rengeteg probléma van abban a vonatkozásban, hogy gazdasági munkánk olyan negatívumokkal is rendelkezik, mely hátráltatja az emberekhez való közelkerülést. Az üzemi demokrácia területén vannak olyan problémáink, hogy nem tudunk ezek hatásával élni. , , A felelősségrevonás kérdését illetően is vannak problémák, melyek^ vitára adnak okot, hogy követi e felelősségrevonás a hibák elkövetőit, és milyen mértékben. _ ............. Ami az anyag kérdéseit illeti, a témák tuldámenzionálasán kívül, fogalmazásbeli problémákat látok, melyeken változtatni, pontosítani kell. ‘ r Wéber elvtárs: Az anyag foglalkozik néhány mondatban a Röngten gyár kérdésével, én ezekkel a megállapításokkal nem értek egyet. A tények azt bizonyítják, hogy nem az állt fenn, hogy nem érteitek egyetaz^ átszervezés szükségességével, vagy annak népgazdasági jelentősegé­vel, hanem arról van szó, hogy 15 évi gyártás után kellett egy pfofilt változtatni. A gyár olyan összetételű volt, hogy zömmel kerületi lakosok dolgoz­tak henne, most a profillal együtt más kerületbe kerültek dolgozni, ami eléggé érinti az embereket. Azt, hogy a népgazdaságig érdek^ mennyire figyelembe lett véve az is bizonyltja, hogy junius^l-ig ’ teljesen átadták a pfofilt, és átvették a Röntgen gyár termekéit. /~\Varga elvtárs: ^ kerületi küldöttértekezlet az elmúlt év októberében meghatározta ezirányu tennivalóinkat. Mo&t amikor a KB. időszerű feladatainkat meghatározta, a kerületi KISz Bizottság szükségesnek tartja ennek alapján még mélyebben elemezni az ifjúság munkáját, és a gondolkodására jellemző vonásokat. Ezt a munkát a kerületi KISZ Bizottság szeptember hónapban fogja elvégezni. Az ifjhság egyes jellegeinél jelentkező problémák a következők: a középiskolásoknál probléma, hogy a KISZ tagságot az iskolai élet velejárójának fogják fari. Az ipari tanulók szervezettségét illletően sokkal alacsonyabb, mint az országos átlag, ennek egyik problémája az ipád. tanuló oktató­­gárdában van, akik C3ak oktatnak és nem képesek megérteni a fiatalok problémáit. A munkásfiataloknál tapasztaljuk, hogy munkaidő után igyekeznek kijönni a gyárból, a szervezeti életre való igény még nem olyan, mint amilyennek lenni kellene. Az elmúlt időszakban a KISz szervezeteink tevékenységében jelent­kezett és jelentkezik olyan probléma, ami a szervezeti, élet tevé­kenységébe merül ki. Ezek a szervezeti kérdések elvitt#ék a KISZ szervezetek erejét. Felvetődik az a kérdés, hogy azok a fiatalok akik az üzemekben' jól dolgoznak miért nem közelednek a KISZ szervezet felé. Meg kell mondani, hogy a közösségi nevelő hatást, a KISZ szervezeteink nem értek el, egyrészt azért, mert sok oldalú feladatok magasabb fokú politikai képzést igényelnek. A másik oka az, hogy a KISZ szer­:

Next

/
Oldalképek
Tartalom