Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.21.a/1)
1959-10-18
r~ ~l { ^ í S 2 J — 13 *" akik tanulnak, egyetemre járnak és a főváros egyik kerületében nincs villany és petróleum lámpa mellett tanulnak. Ugyanakkor a Tanács épitési osztályának javaslatára pénzzel is hozzájárultak, 13.ooo Ft-tal, s akkor azt mondta az épitési osztály, hogy az oszlopokat is nekik kell beásni társadalmi munkába. Azt is beásták és tavasz óta, még mindég nincs bekötve a villany. Ugyanakkor vita van a Tanács épitési osztálya és az elektromos müvek között, mert azt mondják, hogy nem szabályos az oszlopok lerakása. Az egész levelezési papírokat magamhoz vettem és teljes súllyal ráfeküdtem erre a kérdésre. Nem az érdememet akarom itt kihangsúlyozni, hanem azt, hogy igenis lehetett volna már régen bekapcsolni az áramat. Tehát ilyen visszahúzó erők vannak.De tudok egy olyan pédlát is mondani, hogy pdl. meglátogatott egy dolgozó és beszélgetés közban megállapítottam, hogy igen rendes, becsületes emberről van szó. Elmondotta, hogy lakás problémája van. Fenn volt a lakáshivatalban és meg is 'értette, hogy nem tudnak lakást adni, hogy nincs lehetőség se cserére, se más megoldásra, csak azt kifogásolta, azt a hangnemet és módszert, ahogyan foglalkoztak vele* Iyen vonatkozásban is érdemes lenne az ottani elvtársakat nevelő munkával, munkaértekezleteken és máson keresztül nevelni, oktatni. Arra gondoltam, hogy a Tanács munkájában határozottabb irányítást kellene alkalmazni és gyakorolni és ehhz a kér. FVB-nak komoly segítséget és ellenőrzés t kell nyújtani. Úgy gondolom, hogy a felvetett kérdésekben az elvátrsak, akik érintve vannak, nem személyi sértésnek veszik az elmondottakat, hanem segíteni akarást látnak, ami a szocializmus építésének előbbrejutósát segiti. Ha a meglévő hibákat igyekszünk kiküszöbölni, akkor további komoly eredményeket fogunk elérni. Simon Lászlóné et.j Kedves Elvtársak, tisztlet pár tóitekezletf Bevezetőben szeretném megemlíteni a könyvtáres és a könyvtár jelentőség ót. Minden tévhittel szemben a könyvtár és a könyvtárosok a politikai munkát, a néptömegek felvilágosításáért folyó harcot annyi féle fajta módon tudják segíteni és elősegíteni, hogy minderről egy hozzászólásban teljességgel beszélni, szinte kizárt. Úgy gondolom, szerencsésebb, ha előbb meggyőzzük önmagunkat és az esetleges kétkedőket arról, miért kell a könyvtárosnak politizálnia. Mi marxisták azt állítjuk, hogy nincs olyan ember, aki ne politizálna, aki politikán kivül állna, s mi sem könnyebb mint azt bizonyítanunk, hogyha általában mindenki igy, vagyugy, de politizál, akkor különösen teszi ezt a könyvtáros, aki ilyen, vagy olyan szemléletet óhatatlanul is propagáló könyvket ad az emberek kezébe. Vajon a könyvtárosokat minden Időben és minden társadalmi berendezésben nem kötelezi'— e politizálásra az az igen egyszerűen hangzó, de mindennapi kérdés, mit olvassak? Lehet-e erre a kérdésre politikamentes választ adni? wapjainkban a könyvtárosokra különös felelősséget ró az, hogy az előbb idézett kérdés feléjük egyre sűrűbben, őszintén a nép ajkáról hangzk éli És ez az, ami nálunk a könyvtárosok súlyát, tekintélyét és szerepét hatványozottabban emeli, mint bármikor ebben az országban. Ezért lett nálunk a könyvtárosi munka hivatás. L -i
