Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1985-01-08
r~ “~i i i- 2 ~ II. napirend Vencli elvtárs a szóbeli kiegészítőben utalt az irányelvek összegzésének előzményeire. Kiemelte, hogy a VB vitája nem zárja le az irányelviek összegzését a végleges álláspont a pártbizottsági ülés után alakul ki. Előterjesztéssel kapcsolatban kérdés nem volt. Vi t áb an elhangzott; Pozitív, hogy az irányelvek időben kiadásra kerültek, segítette a taggyűlések vitaindítóját is. Párttagságot elsősorban azok a kérdések foglalkoztatták, amiben a* legfőbb ismeretük van. Az alapszervezeti viták során elhangzott vélemények nagyrésze az irányelveket a gondok oldaláról közleitette meg, úgymond "az eredmények természetesek" beépültek az életbe. Holott továbblépésünk elengedhetetlen feltétele, hogy a párttagság és a lakosság reálisan Ítélje meg a bel- és külpolitikai helyzetünket, eredményeinket de gondjainkat is. Az önelégültség, mind pedig az eredmények lebecsülése egyaránt káros. A véleményalkotásban az igényeket és lehetőségeket együtt kell számbavenni, s ennek alapján keresni a legjobb megoldásokat. Nem lehet egyetérteni azon véleményekkel, akik a 4o éves vagy az elmúlt 5 évben megtett előrehaladásunkat lebecsülik. Mind a gazdaság, mind a társadalom építőében jelentős utat tettünk. Nem indokolt, hogy helyzetünket a kelleténél sötétebben lássuk. Az irányelvek nemzetközi értékelésével, megállapitásával széles egyetértés van, a vitában megjelentek olyan vélemények is, melyek egyes elemeiben eltérnek a párt elvi álláspontjából. /pl.: nemzetiségi kérdés megitélése./ Továbbiakban is tudatosítani kell a nemzetközi élet kérdéseiben a párt álláspontját, türelmes szóval, meggyőzéssel kell újra ✓-v teremteni az egységet a nemzetközi élet kérdéseiben. A társadalmi viszonyok megitélésében sok vélemény hangzott el, azű egyik legjobban vitatott fejezet. Sok az olyan vélemény is, melyek indíttatása segitő szándékú, de nem kellően megalapozottak, illetve nem a realitások talaján mozognak. Ezért a vitákban a politikai munkában foglalkozni kell velük. Ezen vélemények megjelenésének főbb okai a következők. A társadalmi, politikai viszonyok megitélésében néhányan nem a fő tendenciákra irányítják a figyelmet, hanem a sokat vitatott, de kevésbé lényeges jelei ségekre./pl.4,5 %-os magánszektortól féltik a szocializmus jövőjét, vagy a vállalkozást azonosítják az ügyeskedéssel/ Néhányan a társadalom szocialista jellegét is kétségbe vonják, az úgynevezett nem kívánatos jelenségek felerősödése miatt. A vitázók egy része a maxizmus tanításának alkalmazásában nem elég következetes, illetve nem összefüggésében alkalmazza a konkrét esetre, gyakorlatra. Ez egyben tükrözi a pártszervezetekben előforduló eszmei - politikai meggyőző munka hiányosságát, illetve a tömegpolitikai munka gyengeségeit is. ‘ " ' " ■
