Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1970-08-18
r amm ^ 1 r >(l%6 — <t. .... -\'~*u »-n«o :“**»* **>'»**■— '•*' ; M * • 7/Y Y v«?•■- ■' " 'Y< 2- 3 -3/ A szocializmus teljes felépítésének feladataival előtérbe került a gazdaság és ideológiai összefüggése. A párttagság egyrésze előtt nem volt érthető a gazdaságirányítás reformjának szükségessége. A legsűrűbben vitatott kérdés a politika és gazdaság viszonya volt, amelyben felszínre kerültek különböző álláspontok. Egyik, hogy a párt feladja a politikai harcot, lemond a politikai hatalom erősítéséről. A másik, amely eltúlozta a párt által kezdeményezett elemzést, főként a bürokráciát, a megkötöttségeket, a gazdaságpolitika csődjét hangoztatták. Politikai-ideológiai munkánkban hangsúlyt kapott:- az osztályharc jelenleg is három fő területen folyik: politikai, gazdasági, ideológiai téren, s hogy ezek egyike-másika történelmi koronként az osztályviszonyok, a nemzetközi helyzet, stb. alakulása szerint előtérbe kerül,- a gazdasági téren folyó harc előtérbe kerülése nem gyengíti a munkásosztály politikai hatalmát, sőt a gazdasági feladatok sikeres megoldása erősiti ezt,- a három fő területen folyó harc egymástól nem szakítható el szoros összefüggései, kölcsönhatásai vannak, hogy az előtérbe kerülő feladatok elhanyagolása a hatalom gyengítését eredményezi. A gazdaságirányítás rendjének változásával kapcsolatos politikai munkában nyert bizonyítást a gazdaság és politika összefüggése. A gazdaságpolitikai kérdések különösen előtérbe kerültek, az utóbbi két év folyamán. Sok gondot okoz, hogy a párt közvélemény a párt álláspontját nagyrészt figyelmen kivül hagyva, hangsúlyozottan a bér, a jövedelem, ár kérdéseivel foglalkozik. A vita kiterjedt az elosztás, a piac, kínálat, kereslet, stb. kérdéseire. Mindez a közgazdasági szemlélet jelentkezését, terjedését mutatja, de ez a szemléletmód nem tükrözi a párt elvi álláspontját. A hangsúly az egyéni, a csoport érdekeken, ill. szemléletben van. Az életszínvonal emelésének igénye többször elszakad a termeléstől, az elosztás körüli vita leszűkül a.bérek, a jövedelmek területére, az egyéb anyagi javak, a kulturális értékek, stb. elosztását nem veszik figyelembe. Tőt türelmetlenség tapasztalható. , Kezdeti időben jelentkeztek az előbbiekkel összefüggésben túlzó vélemények: " a párt változtasson a gazdaságpolitikán" /Landler/, mert pld. az árak, a bérek nem mindig alakulnak kedvezően. Kétségtelen, hogy van itt probléma, de valójában nem a gazdaságpolitika változását igénylik, mert az több, mint ár és bér kérdés, másrészt lényegében a végrehajtás gyngéit bírálják. A termelés folyamatában, vezetésében a nyereségre való törekvés előtérbe került. Ugyanakkor a gazdasági fejlődés alapját képező termelékenység, - növekedése megtorpant? — ------------—«—1 ^ 1
