Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1978-12-15
r l — t) — Egyébként ennelc bemutatására kisebb gondot fordítunk! Ugyanakkor mindazok, akik a technikai fejlesztést kizárólag tőkés kapcsolatok révén igyokoznok megvalósítani jobban vegyek figyelembe ezt a tényleges imporialista szándékot. A továbbiakban arról kívánok szólni, hogy miért maradtunk el a XI. Kongresszuson elfogadott, az egyensúly javítását szolgáló célok teljesítésétől. Ennek vannak közvetlenül kimutatható, a gazdasági munkában jelentkező okdei. Ezekről a KB mostani határozata, a beszámoló a következőket mondta: A gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulásához a gazdaságirányítási, a gazdaságpolitikai gyakorlat, a tervezés, a gazdasági döntősek, a közgazdasági szabályozás és a végrehajtás hiányosságai, illetőleg ozok nem kielégítő összhangja is nagymértekben hozzájárult. A tervezés és a szabályozás késve és nem kielégítő mértékben igazódott a kedvezőtlenebb világgazdasági környezethez. A normatív követelmények háttérbe szorultak. A központi állatni irányítás nem érvényesítette következetesen a gazdaságpolitikai elveket. A gazdaoágirányitó szervek, csőtanként a területi politikai és tanácsi testületek is a népgazdasági ^érdele rovására gyakran az ágazati, helyi érdeket helyezték előtérbe. Továbbra is uralkodó a mennyiségi szemlélet, s mindez a gazdasági döntésekben is gyakran érvényesül. Ma is tapasztalható az a magatartás, amely a hatékonyságtól elszakítva igényli a helyi stabilitást, a javuló bérezés feltételeinek biztosítását. A szükségesnél kisebb hangsúlyt kapott o kezdeményező, dinamikus vezetői magatartás mogkövotolóse és megfelelő elismerése, a nem hatékony munka elmarasztalása. Közepes, vagy rossz munka esetében állami segítséggel lehetett növelni a vállalati jövődőÍrnokot, a személyi kereseteket és megvalósítani nem megalapozott fejlesztéseké t. Pártunk Központi Bizottságának decorabor 6.-i határozata mibon jelelte meg a gazdasági épitőmunkánk fő feladatát? A népgazdasági egyensúly további romlásának a megállításában, távolabbi célként az egyensúly megteremtésében. E célnak kell alárendelni a gazdasági növokodés ütemét, a belső felhasználás, tehát a felhalmozás és a fogyasztás növelését. Ez a gazdaságpolitikai ós gazdaságirányítási gyakorlatban, a tervezésben, a gazdasági szabályozásban az eddigiekhez képest radikálisabb változásokat tesz szükségessé. Csak igy szilárdíthatjuk meg az anyagi termelésben, a dolgozók életszínvonala ©molkedóoebon eddig elért vívmányainkat és biztosíthatjuk a további fejlődés megalapozását, Z 9- ~ ' J
