Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1964-09-18
t I — 6 — Dr. Gutter Oszkár: p art hoz ga 1’ örll ielyz étét. Ez az összeállítás, maga a jelentés méltó ehhez a nagy jelentőségű témához. Ritka jó anyagnak nevezem. Ritkám kerül a PB elé ilyen gondosan elkészített unyag. Nagyon jónak tartom. Pártunk u nemzeti egység politika jegyében, annak segítségével ópiti a szocializmust. Megjegyezni kivárnom, hogy a nemzeti egység fogalma maga u szövetségi politika éppen abból eredően feltételezi magában, hogy nem mindenben ős minden részlet kérdésben van egység, összhang az országban. Nem a pártmozgalowr.i gondolok, hanem az ország lakossairu. Éppen ezért szövetség politika, mert nincs minden kérdésben nézet azonosság az országban. Ez nem vele járója, a mi társadalmunk, a szocializmus és uj társadalom építése ennek a szakasznak éppen, mert nincs minden részletkérdésben nézet azonosság, ezért eleve feltételezhető, hogy vannak viták bizonyos kérdésekben. fogy nemzeti egység, véleményem szerint elsősorban talán a jelen pillanatban kizórélag politikai _ egységet kell az alatt érteni. Mégpedig azt, hogy az ország lakosságénak túlnyomó. többsége az alapvető politikai kérdésekben egységesnek alkotja íiz osztály-szövetség, a nemzeti egység alaplát. Természetesen alapvető kérdéseken túlmenően rénzlet kérdésekben, minden bizonnyal én ténylegesen vannak problémák. Éppen ezért külön kell tárgyalni a páirwuzgalmon belüli egységet és azonkívül, tehát a nemzeti egység fogitlom körét. Lantos elvtárs helyesen mondta, az anyagnak elsődleges cél ja,hogy' a párt mozgalmon belüli egységet tárgyal, ja. Megjegyzésként megemlítem a 2. oldalon elméletileg megalapozza az anyagot. 2. 3. bekezdésben nem tűnik ki egész világosán, nogy milyen keretek között vizsgálja azt a pártmozgalinon belüli követelményeket és milyen követelményeket állít azon kívül. Ez alatt azt érterin, hogy félreértésre adhat okot, hogy egyes követelmények, amelyeket párt,mozgalmon belül lehet érvényre juttatni, talán nem elég tökéletes fogalmazás folytán, megkívánja a pártoníaviili egységtől is. A viták vele járói ennek az egységnek és én bár XV. kér. tapasztalatok^ alapján beszélhetek, elsősorban merem állítani, hogy általában a viták, amelyek vannak, pártonkivüli vitákra is gondolok, általában nem kívülről Dir;dják a mi ügyünket olyan alapon, mint aki birtokosa én-"' nek az ügynek.'Az ügynek a jobb megértése érdekében vitatkozik, tehá. a dolgok megjavítása érdekében. Talán nem is tűnik fel soknak, amikor vitákkal találkozunk. De ha összehasonlítsuk ezt a fajta bíráló légkört a 10-15 évvel ezelőtti vitatkozó,légkörrel, már amennyire erre akkor lehetőség volt, szembe tűnik ez uz óriási lehetőség, akkor inkább kívülről, iiu felülről bírálnak inkább. Ezért nagyon kell véleményem szerint vigyázni, hogy egy-egy nézetet ha helytelennek tartjuk, megítéljük, hogy azt a vitatkozó pozícióját nézzük, mert a vitában állást foglal a káros nézetekkel üzemben harcol, megkívánta, hogy ennek a pozíciónak a tudatában legyünk, hogy a vitatkozó milyen szendékkel mondja. Ezt néha nehéz kideríteni. Arra is ügyelni kell, hogy minden esetben megértsük azt, amit egyes vitázók, bírálók,-vagy látszólag non azonos nézetnek kifejtenek. Ezt azért hangsúlyozom, mert Polák olvláas a Népfront kérdésével foglalkozott. Az anyag 4. oldalán a b. pont utolsó mondata utol arra, hogy a Népfrontban értelmiségi körökben bizonyos nézetek voltak fellelhetők, amelyek a párt vezető szerepét kritizálták a vezető állások betöltése érdekében. Sajnálatos tévedés, hogy ez az anyagba bekerült. A története. Egy alkalommal mámról beszeltünk, amikor a PB munkatársak többek között 2-3 mondatban onlitettem ehhez hasonlót. Polák elvtárs is bekapcsolódott a beszélgetésbe. Ebből vitánk támadt. Egy közgazdasági vita ■__________________________________________________________iJ_ mm j
