Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.20.a/1)
1966-10-22
r ~i — 5o — termelési tanácskozásokat, valamint a szocialista brigádmozgalmat. Sokat javult az üzemi párt és a szakszervezeti vezetöszervek, de az alapszervezetek ós a mühely% bizottságok, oaztálybizottságok együttműködése is. A kommunista szakszervezeti aktívák felelősségei ós hozzáértéssel foglalkoznak a termelési feladatokkal. A termelési tanácskozások rendszeresek. Erre általában a kommunista szakszervezeti aktívák mozgósítják a dolgozókat és ott többségük hallatja is hangját, ószrevételez, javasol és bátran birál. Különösen eredményesen tevékenykednek a szocialista munkaverseny ós brigadmozgalom területén. A kommunista aktívák alapvetőnek tartják a munkavédelemmel, a dolgozók munkakörülményeinek javításával, a törvényesség betartásával kapcsolatos feladataikat. E területen azonban átfogó eredményt elérni nem tudtak. A gazdasági vezetők egy része a terweladatok megoldása során intézkedéseikkel /hóvégi hajrá, túlórák, szociális juttatások korlátozása, balesetvedelem elégtelensége stb./ szembekerülnek a szocialista rendszerünk törvényeivel, illetve elvével. A néhány helyen állandóan visszatérő hóvégi hajrát, a dolgozók többsége jogosan bírálja. A szakszervezetek es az itt dolgozó kommunista aktívák ilyenkor az úgynevezett népgazdasági és egyéni érdek ütköző pontjába kerülnek. Ilyen esetekben nem merik érvényesíteni a dolgozóknak a muhkatörványkönyvben biztosított jogait. Az is igaz. hogy erre a pártszervezettől se kapnak bátorítást, sőt. Többségük több eves tapasztalattal rendelkezik. Ismerik a szakszervezetek feladatait, lehetőségeit. Azonban nap, mint nap az "érdekosszeütközós" központjában vannak, hozzájuk mint párttaghoz is fordulnák, érzik a felvetések jogosságát, azt észrevételezik felfelé, azonban a problémák széleskörű állandóan meguíuló jelentkezése, az intézkedések elhúzódása, meg nem történte, sokukra bénitólag hat, passzivitáshoz, a szakszervezeti munka elszürkülósóhez vezet. Évek során azt tapasztaljuk, hogy a dolgozók többsége a szakszervezetek szerepét a közvetlen érdekvédelembe látja, ós a különböző szociális juttatások megvalósulásán keresztül értékelik. Kialakul agy "ellentmondás". A kommunista aktívák többsége a szocialista munkaversenyrol, a szocialista munkaerkölcsről, társadalmi tulajdon védelméről, a szocialista tudatformálás elsődlegességéről, tehát a közvetett érdekvédelemről beszól. A dolgozók többsége viszont a "közvetlen érdekvédelemről", a bérekről, a túlórák megn /43 J
