Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.19.a/11)
1988-11-21
MSZMP XIV. Pedagógus Pártbizottság Oktatáspolitikai Munkabizottság Az oktatási törvény bevezetésének kezdeti tapasztalatai Az oktatási - nevelési intézmények feladatait alapvetően az MSZMP KB 1972. évi oktatáspolitikai határozata, az 1982. évi állásfoglalása a XIII. kongresszus határozata és a pártdokumentumok végrehajtására létrehozott 1985. évi Oktatásról szóló I. törvény határozza meg. A pedagógus társadalmat több éve foglalkoztató megújulási folyamat az 1986/87. tanévtől erőteljesen befolyásolja a tantestületek munkáját. A pedagógusok örömmel fogadták a törvényt elsősorban azért, mert 3-23 éves korig egységbe foglalja a nevelést - oktatást. Másrészt azért,mert az intézményes nevelés mellett első Ízben rögzíti a nevelés alapvető színterének a családnak, a szülőknek kötelességeit a gyermek nevelésében, egyúttal nagy önállóságra ad lehetőséget a pedagógiai munkában. Az intézményes neveléssel - oktatással szembeni társadalmi elvárás az utóbbi évtizedek során jelentősen megváltozott: ma a gyermekek, a fiatalok egyéni érettségi szintjéhez képességeihez való igazodást, az abból való kiindulást, az annak megfelelő fejlesztést kívánja meg. A differenciált pedagógiai munkához szükséges önálló intézményi, tantestületi, valamint pedagógusi tevékenységet jogilag az oktatási törvény biztosítja: lehetőséget ad az önállóságra a szakmai munkában, valamint a helyi működés szabályozásában. I. A szakmai önállóság A szakmai önállóságot tudatosan, csak jelentős felelősséggel lehet alkalmazni. A feltételek hiányossága miatt ez az önállóság gyakran, s egyre inkább nyomasztólag hat. A fokozatosan romló gazdasági háttér, a szűkös anyagiak ellenére kerületünk
