Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.19.a/11)

1979-10-17

- 6 -társadalmi feladataink teljesítéséire. Ez viszont a közoktatási rendszer alapvető tartalmi és strukturális reformját igényli.”

És végül:

„Az általánosan képző középiskola befogadóképessége jelentősen csökkent, s jelenleg a„középiskolások” 80 %-át szűk szakmai képzést nyújtó iskolatípusokban oktatják. Mindez rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja az iskolán keresztül vezető mobilitási, folyamatokat, s megengedhetetlen mértékben leszükiti az értelmiségi-utánpótlás társadalmi bázisát, hiszen a szakmai iskolából igen kis mértékben, illetve a 3 éves tipusból egyáltalán nem rekrutálható az értelmiségi-utánpótlás, holott a fizikai dolgozó rétegek gyerekei az ilyen iskolákban tanulnak.”

4.) Befejezésül röviden visszatérek iskolánk fakultatív szisztémájára. A rövidités kedvéért ismét idézek, de ezúttal egy külső szakember (N.Sándor László pedagógus-ujságiró) tollából.

„Tantárgyválasztás - gimnáziumban” c. Írásából (Köznevelés, 1975. február 28.)

„Ennek a rendszernek az előnyei első pillantásra szembetünőek a tagozatossal szemben. Mozgékony, az iskolában hallatlan sokszínűséget teremt, s a diákok kezdettől fogva érzik a választás boldogságát. Döntési jogot kaptak, egy kicsit felnőttnek tekintik őket, maguk határozhatnak afelől, hogy miből akarnak többet, miből kevesebbet. A tanuló - hajlama és érdeklődése szerint - egymástól nagyon távoli diszciplínákat is összepárosíthat, s ez eleve megóvja a szakbarbárosodás esetleges veszélyétől. Láthatjuk a felvételi tájékoztatóból: a matematika a magyarral, a biológia az orosszal, a fizika az angollal - stb - is párosítható. Ez a lehetőség hagyománytörő; végleg elföldeli a „vagy humán,

28o6/1979.

5o pld.

I