Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.19.a/9)
1979-05-23
8- nagyobb hangsúlyt kell fektetni, a munka feltételeinek javítására és- továbbra is nagy energiát kell fordítani a jó üzemi légkör megteremtésére. Jelentős szerepe van gazdálkodásban a norma mmkának is. Elmondható, hogy a kerület vállalatai jól hasznosítják a normát mint a tervezés és mérés alapját és ezzel együtt a bérezésben is felhasználják. Ahol a technológiai adottságok lehetővé teszik megtalálható a műszaki norma, de több 4o-5o %-os arányban statisztikai és becsült norma van. Nincs műszaki norma az EAG-ban, mert a gyors fejlesztés ezt nem teszi lehető e. A norma jelentőségét felismerő vállalatok még külső tudományos intézet segítségét is igénybe veszik, pl. FŰTŐBEN A normázottság színvonala a bérezésben is megmutatkozik, hiszen a teljesítményhez kötött bérrendszer* hatékonyabb munkát is takar.Ezt látják a vállalatok is,mert a teljesítményben dolgozók aránya 4o-8o %-ig terjed. Különösen magas az ÉLGEP 83,6 %-os, a FŰTŐBEN 78,5 %-os és a Kalapgyár 65,6 %-os aránya. Alacsony viszont a REANÁL- nál 32 %, igaz, hogy a felettes szerv előírása csupán 2o-25 %• A minőségi bérúezós még nem nyert teljes térhódítást, azaz kísérletek történtek a bevezetésére. Előre haladás; mutat azonban már a FÜTŐBER-nél és a Kalapgyárban. Továou kell ennél lépni, hiszen ez a jövő útja. VI. Készletgazdálkodás. A vizsgált vállalatok zöménél az ismert gondok melleit is javult a készletgazdálkodás, /FÖTŐBER, DAJIUVIA, Kalapgyár/ csökkent a felesleges készlet, javult a forgási sebesség. Általában ezen vállalatok termelési felfutása alatt van a készletek indokolt növekedése. Pl. a Kalapgyár termelési felfutása 1978-ban 16 %-os, a készlet 12 %-os volt.
