Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.19.a/9)
1979-05-23
9 Nem ilyen egyértelmű az EAG készletgazdálkodása. A készlete 1978-ban 28,3 %-al emelkedett, annak ellenére, hogy a forgási sebesség javult. A fő oka az emelkedésnek'a gyártmányszerkezet gyors átalakulása 1,5 - 2 év alatt. Ahogy ők mondják: "A fejlesztve gyártás” a jellemző rájuk. Zavaró körülmény -• nem csak itt - az import rendelések elhúzódása, ami eleve szüli a felesleges készletet. Az EAG-nól ez 57 millió Ft-ot is elért. Megkísérelték ebből mintegy 23 mFt értéke' ez EMO-nak eladni, de ezért csupán 4 mFt-ot Ígért, a differenciát a nyereség terhére kellett volna leirni. Természetesen ezt nem tudták vállalni . A forgóalap feltöltésére a saját forrást és az eseti hitelt vették igénybe vállalataink. A PÜTŐBER 23 mii értékű eseti hitelt vett fel, nem jelentős a készlethez viszonyítva. A Kalapgyár viszont 7o %-át hitellel tudta csak fedezni. Külön meg kell még említeni az import behozatal hatását a készletekre. Az sem közömbös, hogy sok esetben miért szorulnak a vállalatok import behozatalra: - indokolják ezt gyártmányokhoz beépítendő automatika'.; külföldi eredetű gépek javításához szükséges alkatrészek,- azon alapanyagok, melyet a hazai ipar nem gyárt, -de sok esetben a magyar alapanyaggyártók is teremtenek olyan helyzetet, hogy gyártmány választékuk módosításával a hazai igény kielégítésénél importra kényszerítik a felhasználókat. így érthető, hogy az import behozatal jelentősen befolyásolja a készleteket. A megrendelt anyagok nagyok sói esetben nem a megrendelés szerint, hanem lökésszerűen érkeznek. Ezért import anyagból igen gyakori a hosszabb időre biztonságot nyújtó mennyiséget kell beszerezni.
