Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/7)
1966-02-17
- 27 -zésnek nagyobb szerepe lesz a jövőben, mint eddig. Azért is, mert eddig egész részletesen meg kellett tervezni a dolgokat és rengeteg dolgot kellett eldönteni, másrészt azúrt, mert a terv megvalósításának egyetlen, vagy majdnem egyetlen fegyvertára az a tervutasitás volt, amely sokkal bonyolultabbá teszi a gazdasági irányításban a tervezést, mert ezek eszközét és hatását is megkell tervezni, - és egy sor dolgok kihatását. Tényleg figyelembe kell venni egy sor spontán folyamatnak a programozását és arra való állami hatásokat. Ma is csinálja az állam, de nagyon szűk körben, mert nincs fegyverzeti arzenálja, hogy erre hasson. Nagy különbözőség van abban, hogy egy tervutasításos rendszerben ott lépnek-e fel spontán folyamatok, - s más az, ha tisztában van azzal, hogy meg kell neki valamiben állapodnia, - és ezek sok vonatkozásban sok spontán folyamatot tartalmaznak, de akkor ezek kevésbé rombolólag hatnak. Pl. spontán fognak a pótlási idők. Lesz olyan, hogy 9o, vagy 2o nappal előbb kell feladni a rendelést, ezt közlik egymással a vállalatok, Ez egy uj funkciója a vállalatoknak, - addig SDontán folyamatnak tekinthetjük. Ez egye len kis példa volt a sok közül. Azért akartam kitérni a népgazdasági tervezésre, mert sok szó esett a műszaki fejlesztésről, az állami beavatkozás módjáról és a vállalati szuverenitásról. Valóban nagy szükség van erre, ha különleges rendszabályokat kell erre hozni. Ha csak a gazdasági mechanizmust szolgálná, akkor lehet ezt elképzelni. Akik a műszaki dolgok képviselői, azt mondják, hogy a legnagyobb veszély az, hogy a tervnek van egy műszaki fejlesztési fejezete, akkor elválasztja a többitől. De az lenne a jó, ha nem lenne? De az anyagbeszerzések, a beruházások ehhez kapcsolódnak, Itt nagyon jogosak az állami beavatkozások, - ugyanakkor nem feledkezhetünk meg'a honvédelemről, az egészségügyről, s egyéb más dolgokról sem. A műszaki fejlesztésnél vannak olyan közvetlen beavatkozási problémák, amiket most kell megteremteni, - mert nincsenek. Vannak automatizálási, vagy bizonyos energetikai programok. Elkészülnek és beépülnek a tervbe,azután meghalnak. Nincsenek szervezeteink sem és módszereink sem arra* ho^y végigvezényeljük azzilyen műszaki koncepciónak a megválósitasát. Egyetlen műszaki koncepciót sem lehet úgy vinni, hogy a cél változatlanul maradjon és idejében visszacsatoljunk ha szükséges, - és a népgazdaság! tervvel összhangba tegyük mindezt. Az állámi irányitás uj módszerét, szellemet kell ehhez megteremteni. Számtalan programunk van nekünk és még több lesz, - de nem sikerült megvalósítani. Pl. az az érzésem, hogy az öntödék központi gépi programozása nem fog még jóidéig megvalósulni, pedig'ez látszana a racionális ész szempontjából megvalósíthatónak. Az elmondottak persze egyáltalán nem zárjál: ki azt, hogy 2-5 vállalat összeálljon, saját központi szervet létesítsen és közösen vezessenek be gépi, vagy bármiféle programozást, vagy anyagok beszerzését stb. Hogy azt valaki rajtunk kivül előre beprogramozza, arra utasítsa őketx hogy minden apró kérdésben döntsön, - ezek áthúzzák az elektronikus programozás eléggé kiterjedt gondolatát, holott ez lehetővé tenné egy sor központi kérdésnek hagyon jó eldöntését, mert sehol nem valósultak meg olyan bonyolult sokrétű esetekben, mint ahogy ezt nálunk alkalmazni kivánják. Megvalósították sokkal nagyobb, jelentősebb esetekben, mint nálunk, egy-egy nagyvolumenü váll/alatnál, de itt nem fog menni. • A differenciáltság kérdését felvetették az elvtársak. Azokhoz kapcsolódnék, akik ezt mondták, hogy ne olyan részletesen. Biz-J
