Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/7)

1966-02-17

18 -A versennyel kapcsolatban nagy súlyt kell helyezni az állami, vagy a társadalmi ellenőrzésnek olyan megbízható rendszerére, amely lehetővé teszi, hogy ez a verseny valóban egészséges e­­redményeket hozhasson. A potenciális konkurrencia problémájával kapcsolatban nem feltétlenül biztos, hogy akár monopolhelyzet­ben levő magyarországi vállalattal szemben nem fog-e esetleg egy tőkés vállalat győztesen kikerülni a versenyből még akkor is, ha a terméke nem jobb, vagy korszerűbb, mint egy hazai vál­lalat terméke. Sokszor nehéz eldönteni, hogy a hazai vállala­tok ki tudják-e elégiteni azt az igényt, ami felmerül, mert a fogyasztókban is sokszor van egy teljesen indokolatlan imádat pl. a nyugati árukkal szemben. Ez nemcsak a közfogyasztási cik­keknél áll fenn* hanem termelő berendezéseknél, vagy egyéb ipa­ri termékeiméi is, ahol egy ilyen verseny megteremtésének lehe­tőségeinél valamilyen formában biztosítani kell az ellenőrzést. Ezzel együtt hangsúlyozom, hogy a versennyel teljes méi’tékben egyetértek. » Somló elvtárs Vegyterv. Van néhány általános észrevételem és néhány konkrét javaslatom is az irányelvekkel kapcsolatban. Az első észrevételem, hogy lényeges különbséget látok aközött, ahogyan az irányelvek kritikusan foglalkozik a vállalatok közep­és felső irányításával és a vállalatok közvetlen irányításával. A hibák jelentős részét közvetlenül a vállalatokra hárítja át és elsősorban ezen a területen akar változást elérni. Nem látom, hogy az irányelvek egyenlő mértékkel mérne. Véleményem szerint helyesen kell a problémák súlyát felállítani és helyesen kell a kritikát alkalmazni, hogy milyen mértékben szubjektív és milyen mértékben objektiv okok miatt szükséges a változtatás. Alapvető politikai kérdés a mechanizmus kérdése, amelynek a végrehajtass embereken múlik éspedig vezetőktől az egyszerű em­berekig tényleges együttműködésre és aktív cselekvésre van szük­ség. Ezért az irányelveket úgy kell megfogalmazni, hogy az em­berek megértsék, lelkesedni tudjanak érte, hivatásuknak és po­litikai feladatuknak foghassák fel. Három kérdés van, amelyeket nem eléggé választunk el egymástól. Van egy akkut baj, amit be kell vallani őszintén. A másik kér­dés, hogy hogyan fejlődjünk tovább és a harmadik a mechanizmus kérdése. Az akkut baj a devizamérleg kérdése és ez sok'vonatkozás­ban kell, hogy befolyásolja a mechanizmus kialakítását. Ebben a vonatkozásban kritikát kell gyakorolni, amelynek következményei vannak. A másik kérdés, hogy hogyan változtassuk meg az ország termelő apparátusának struktúráját. Ezzel jelen pillanatban át­fogóan még nem tudunk foglalkozni. A mechanizmus elő fogja segi­­teni, hogy ezt a kérdést gyorsabban meg tudjuk oldani, de'véle­ményem szerint ez csak a következő 5 éves tervben várható. » Nem szabad figyelmen kivül hagyni a bizalmatlanság kérdését, amely két oldalról is jellemzi a mi körülményeinket. Minden ren­deletnek az a baja, hogy nemcsak az van benne, hogy'mit kell csinálni, hanem az is, hogy mit nem szabad csinálni. Ez a bizal­matlanság megvan a minisztérium részéről a vezetőkkel szemben és alulról is olyan értelemben, hogy az emberek bizalmatlanok fel­felé. Ez jól megmutatkozott most pl. az árrendezés során. A má­sik ilyen kérdés, aminek népünkben mély történelmi gyökerei van­nak, a passziv rezisztendia kérdése. Ezenkívül Budapesten van egy anarchiára való hajlam. Mindezek mellett van egy hivatalnok szellem, amely ugyancsak nagy hagyományokkal rendelkezik ebben

Next

/
Oldalképek
Tartalom