Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/7)

1966-02-17

kel. Ahol most jelenleg tartunk a vezetés lehetősége kérdésében, meg kell mondanunk, hogy túl sok eredményt nem értünk el. Ezt a feladatot tűztük a TRT kommunistái elé. Fő figyelmünk arra irá­nyul, hogy a pártszervezet gazdasági vezetése mit tud tenni 1968. I.l-ig, milyen segitseget'tud megszervezni ahhoz, hogy az itt jelölt feladatokat megoldja. Havas elvtárs: Nem a leglényegesebb dolgokra akarok kitérni, hanem élesíteni szeretném a vitát. Felmerültek nézetek, melyekkel vi­tába szállók. Felmerült az a kérdés, hogy milyen távra szól ez az uj gazdasági mechanizmus. Kétféle módon érthető ez. Milyen távlatra szól be-r vezetése és hatása. Az utóbbira nem tudok válaszolni, addig, amig azt nem érzik nem jó, és változtatni kell rajta. Bármennyire is határozatot hoztunk, ennek ellenére nem változtat azon, hogy óri­ási kísérletről van szó. Miért kisérlet? Mert nincs megfelelő tapasztalatunk erről. Biztosan menetközben, a gyakorlat során módosításokra lesz szükség. Ez legalább olyan bonyolult, mint egy gép, pedig egy gép sem született még meg úgy a rajzasztalon, hogy azon módosítani ne keltett volna. Lehet-e vajon ezt úgy csinálni, mint a technikában. Egyszerűen arról van szó, hogy megkíséreljük a mai korszaknak megfelelő - a szocializmus konkrét gazdasági módszereit kialakítani. Az amit ma, vagy holnap leirunk, olyan formában meddig fog működni, nem tudjuk, biztos korrekciókra lesz szükség. Felmerült a fokozatos bevezetés kérdése. Egyes dolgokat be kelle­ne vezetni kísérletképpen, - van az, hogy lépésről-lépésre, va­lamelyik ágába(a népgazdaságnak vezessük be. Ezek nagyon elter­jedt nézetek. Értékeltük-e már az iparvállalatok átszervezését komolyan. Vajon azokat a kísérleteket, melyeket 5-lo éve kezdtünk, tudjuk-e komolyan értékelni, Egyrészt, azért nem lehet komolyan értékelni, mert pl. nagyon nehezen lehetne a közlekedés tapasz­talatait úgy értékelni, ha pl. 5o taxinál bevezetnénk a‘baloldali közlekedést. Egy összefüggő rendszert akarunk bevezetni. A hatás­fok leméréséhez vegyük például a nyereségrészesedést. Nagyon jó dolog volt, de az árakat nem változtathattuk ennek megfelelően. Ez nem fér össze a nyereségrészesedéssel és mellé kell állítani egy korrekciós rendszert. A nyereségrészesedés a terv teljesítés­re irányulna, akkor felelne meg. Azt teszi lehetővé, hogy bizo­nyos változtatásokat tegyen a vállalat és törekedjen nagyobb ará­nyú nyereséget elérni. Egyik iparágba be lehetne vezetni, amásik­­ba nem mondják - és a kapcsolatok. Az óvatosság. Ha nem vagyunk egészen biztosak a dolgunkban* akkor legyünk óvatosak. Óvatosnak kell lenni pl. egy autó tervezésénél, de ha túl erősek a fékek, akkor a legjobb motort is lefékezik. Köztudott dolog* hogy a közszükségleti cikkek helyettesitik egy­mást. A szabad áruk helyettesitése le van szűkítve. Ilyen óva­tosság mellett már emelkedés lesz. A mellettük levő olcsóbb cikk­kel eltűnnek, A szabad piac. Mezőgazdasági termékeknél ha kötött ár lenne, csak'a burgonya lenne szabad, akkor eltűnne a piacról az olcsóbb áru. Ha valakit a nyereségrészesedésben érdekeltté teszünk, akkor ez már eredményt hoz. Bizonyos értelemben ez te­szi azt, hogy bizonyos bátorsággal kell hozzányúlni, nem lehet lépésről-lépésre bevezetni. t i A beruházások. Tudjanak a vállalatok 'b eruházni, ha megéri. A ke­retelosztásokat fel lehet-e számolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom