Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/7)

1966-02-17

Magyarországon nincs hiány. Miért nincs hiány. Egyetlen háztartásból sem hiányozott az elmúlt időben a tégla, még a sok pocsékolás mellett sem. Egy csomó felesleges készlet felhalmozódott. Most a vállalatok mindent eladhatnak, mégis tovább növekedtek a készletek. Ez nem a hiány jellemző tünete.

Arról nincs szó, hogy nekünk nincs devizánk, de rendkivül sok dolgot behozunk, ebben nem mindig érvényesül a legnagyobb gazdaságosságra való törekvés. A vállalatok könnyen hozzájutnak a devizához, amit 30-35 forintos áron kapnak, a népgazdaságnak 60 forintba kerül. Ez nem azt mutatja, hogy á hiányok lennének ál- ' tatában. Az anyagok iránti kereslet nem egy fizetőképes kereslet. A vállalatoknak van szándéka beruházni és ebben különösebben korlátozója nincs. Egyetlen korlátja, ha nemet mond ki a felettes szerv. Mindig többet kérnek a vállalatok, mint amire pontosad szükségük van, számitva arra, hogy nem'kapják meg az egészet. Ha ’ mégis az egész beérkezik, azt átveszik. Ez sem a hiány jellemzőjev A keresletet'korlátozni, kiszámolni, elég -e az a réz, ami van, nagyon nehéz. A keresletet korlátozni lehet és a nemzeti jövedelmet elő tudjuk állítani.

A párt szervezetek szerepe. Egy biztos, hogy egy bevezetési stádiumban jelentkeznek pszichológiai tünetek. Pl. mikor megszűnt a kenyérjegy - kenyeret kellett felhalmozni, hogy lássák a tömegek, van ma és lesz holnap is. Ez lenne az egyeb anyagoknál is, mikor felszabadítunk anyagot. Réznél már nehezebb azt az állapotot biztosítani, mint a kenyérnél. Itt van a pártszervezetek szerepe - ezt a pszichológiai sokkot normális téren tartani. Azt kell élérni, hogy olyan helyen legyen az anyag, ahol felhasználható. Sok türelmes, politikai bizalomra és önmérséklésre van szükség a vállalatok‘részéről, amit nem lehet elérni csupán gazdasági módszerekkel.

Felügyelőbizottság és az igazgatók határidőre történő kinevezése. Az utóbbi idők vitái során többször felmerült, hogy az utóbbi nem megy. Azt hiszik, a Központi Bizottság ezt meg fogja változtatni. Legyen mód arra, hogy a kinevezendő személy - aki a szakmához pl. nem ért - bizonyos időre vállalja a beosztást. Ezt minden tárgyaláson ellenezték.

Felügyelőbizottság. Rengeteg szerv van, amely ellenőrzi a vállalatot. Ellenőrzik, nem lopnak-e, a tűzvédelmi utasításokat betartják-e, a mérlegbeszámoló valódiságát ellenőrzik. Olyah szerv azonban nincs, amely a vállalatot kompletten értékelné. Ha a kapitalista részvényeseknek megéri, hogy egy igazgatóra bizzák a vállalatot és tartsanak egy felügyeleti bizottságot, mely nem szólhat bele a vállalat munkájába, mégis tartják - nekünk is megéri. Ez kompletten tudja értékelni a vállalat munkáját, felkészülését a jövőre. Pl. a műszaki fejlesztést, felhasználta-e a vállalat a lehetőségeit. A felügyeleti bizottság összetétele: egyrészt a vállalat kiválasztott emberei és külső szakemberek - ezekbe értendő: bankok, felügyeleti szerv emberei és más szakemberek. Sok vita volt arról, hogy javaslatot tegyen-e ez a szeiv - általában elutasítják. A javaslattétel nem néz ki célszerűnek.

Elméletileg jobban kellene tisztázni a dolgokat. A gazdasági körülmények objektiv jellegére és mi ebben a szubjektív dolog.

Egy bizonyos, nem lenne igazság az, ha azt mondanánk,a párt felismerte tökéletesen az objektiv gazdasági körülmények legjobban megfelelő módját. Vannak objektiven ható gazdasági körülmények, ha kényszerítik őket, ha nem adnak szabad pályát nekik, altkor zavart okoznak. A gazdasági körülmények függnek a termelőerők