Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/7)
1966-02-17
MSZMP. XIV. kerületi B i z o t t s ág a. Készült; 3 pl-ban. Jegyzőkönyv. Készült: az MSZMP. XIV. kerületi Bizottságán 1966. február 17- én megtartott vitán, neLyen a kerületi PVB. tagjai, valamint a kerület üzemeiből és'intézményeiből meghivott elvtársak, összesen 4o fő vett részt. Napirend: A gazdaságirányítás reformjának vitája. Vitavezető: Havas Péter elvtárs, a Központi Bizottság megbizásá- W7-----------Schumeth elvtár3 üdvözli a megjelenteket és a vitát megnyitja. Élmondja, hogy a vita konzultatív jellegű, ami azt jelenti, hogy egyaránt lehet kérdéseket feltenni a kiadott irányelvekkel kapcsolatban és újabb javaslatokat tenni* Ezután átadja a szót Havas elvtársnak, aki vitabevezetőt tart* Havas elvtárs bevezetőül elmondja, hogy nincs olyan szándéka, hogy elmagyarázza az irányelvek egyik, vagy másik részét. A mai vita annak alapján folyik, hogy a Központi Bizottság úgy döntött, hogy a szakemberek és pártmunkások széles körben vitassák meg az irányelveket. Ez a vita most már széles körben folyik, többezer ember részvételével, igen mélyen és alaposan. Bizonyos dolgokat vitatnak, más kérdésekben javaslatokat tesznek. Az eddigi viták tapasztalatai alapján van néhány olyan kérdés, amely csaknem kivétel nélkül mindenütt felmerültt vagy kérdés formájában, vagy a vita során és különböző félreértések fordulnák elő. Én most ezek közül két kérdésre szeretnék csak kitérni. Az egyik ilyen kérdés a tervutasítások problémája általában. Az irányelvek kimondja, hogy a tervutasitások csökkentésével ki kell küszöbölni a népgazdasági tervek utasitásszerü lebontását a vállalatokhoz. Tehát a kérdés úgy vetődik fel, hogy kevesebb tervmutató, vagy a tervmutatók elhagyása. A további kérdés az, hogy hogyan lehet irányítani a gazdaságot központilag, mivel itt nem a központi irányítás decentralizálásáról van szó, hanem a döntések helyi megvalósításával kapcsolatos önállóságról. A népgazdaságot a jövőben is nagyon központilag akarjuk irányítani, sőt, a reform egyik alapvető célja a központi irányítás megerősítése és a megvalósítás hatékonyabbá tétele. A másik kérdés a monopóliumok kérdése, a verseny kérdése, a profil elhatárolások, a gépiparban szokásos profilgazda rendszer. Ez a másik témakör, ami több, kevesebb nézetéltérést szokott okozni. Van erről szó az irányelvekben is, de ezek a kérdések még nem eléggé tisztázottak. Nekem most nem az a célom, hogy erre a két kérdésre irányítsam a vitát, mégis, néhány szót ezekről szeretnék elmondani. Miért merül fel a gyakorlatban az az igény, hogy csökkenteni kell a tervmutatókat? Egészen világos minden szinten a vezetők előtt, hogy a túlzottan nagyszámú tervutasitások annyira megkötik a vállalatok kezét, hogy képtelenek rugalmasan felhasználni a lehetőségeket és a túlzott kötöttségek pazarláshoz vezetnek. Az utóbbi időben ezen a téren sok részlet döntésre kényszerültünk, a meglévő helyzetből és annak felismeréséből kifolyólag.
