Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.19.a/7)
1957-07-10
1. A pártegység, ez biztosítja a jó politikai munkát, Meg kell mondani, hogy az MDP is következetesen haigoztatta, nagyon vigyázni kell a KB-nak, hogy ez a pártegység maradandó is legyen, ne úgy mint a MDP-ben volt, hogy elszakadtak a tömegektől és okt. 25-hoz vezetett. Általában úgy, mint 45-ben most is könnyebb a pártegységet megteremteni, mint egy úgynevezett békebeli nyugodt állapotban. Ismételten kérem a KB-ot és minden egyes pártszervezetet, hogy vigyázzon a párt egységére, hogy ne következhessenek be az elmúlt események. 2. A Szovjetunióbeli legutóbbi események. Schumeth et. megmondotta, hogy ezt nem kell szellőztetni, nem értem, hogy a sajtó miért foglalkozott akkor vele annyit. Nem értem mi az amit nem szabad kivinni, amikor felénk sem hoztak többet, mint amit a sajtó és a rádió közölt. Az SZKP határozat azt mondta, hogy frakciózás volt, amit elkövettek. Nem tudom, hogy ezekben a kérdésekben egy olyan politikai tudással, képzettséggel rendelkező emberek milyen dialektikus szemlélettel kellett volna, hogy ezekben a kérdésekben nem tudtak úgy gondolkozni. Nem tudom nem-e voltak olyan dolgok, amikkel ők nem értettek egyet. Nekünk arra kell vinni az irányvonalat, hogy a megválasztott felsőbb szervek határozatát következetesen hajtsák végre, mert igen sok határozat lett hozva a múltban, ami nem lett végrehajtva. 1956-ban az értelmiség között volt egy mozgólóplás, erre született egy - véleményem szerint meg nem gondolt - határozat, amely Ígért füt-fát és semmi nem lett belőle megvalósítva. Ilyen határozatokra a jövőben minél kevesebbre van szükség. 5. A káderkérdés igen fontos ős az elmúlt években ebből igen sok probléma volt. Az igen helyes, hogy pártonkivülieket állítsunk be vezető helyekre, a megfelelő mértékkel. Az akkor kibővült • építésügyi tárcát Trauttman Rezső kapta. Az Országos Építésügyi hivatal, ahol ő dolgozott összegyűjtötte az összes polgárok, gyárosok fiait. Az egyik odakerült mérnök úgy jellemezte, hogy nagyon örülök, hogy végre egy ilyen úri hivatalba kerülök. Ez nagyon kihatással volt a gazdasági helyzetre is. Igen sok volt ott az elfekvő restancia. A másik a politikai kérdés. 5 munkáskáder volt ott, a személyzeti, a másikat okt. előtt racizták, a harmadik a párttitkár. Igyekeztek azt a kevés pozitívumot is, ami az utóbbi időben az MDP-ben volt, elsimítani. Pl. a békekölcsön megszüntetéséről azt mondták, hogy erről csendben kell lenni, nem kell szólni semmit. A Petőfi körnek azt a nagy propagálását sehol nem lehetett találni, mint az Építésügyi Hivatalban. Október előtt ez a Trauttman nem volt párttag és remélem most sem gyengíti sorainkat. A minisztériumok hogyan állnak hozzá egyes dolgokhoz: pl. a Láng Gépgyárban leváltottak egy mérnököt, s az Utigépjavítóhoz ajánlották főmérnöknek, ez úgynevezett felfelé buktatás. Az igazgatónk az ellenvetésemre azt mondta, hogy a minisztérium pártpolitikai vonalon javasolta főmérnöknek. Ilyen gerinctelenséget tapasztalni felsőbb szerveinkben nagyon felháborító. 4. A tömegkapcsolatokról. Itt ugyancsak a felsőbb vezetőktől kell példamutatásnak megmutatkozni. Helytelen volna azt mondani, hogy 45. után nem volt tömegkapcsolata a MDP-nek. Volt. 48-49-ben a felsőbb vezetők lassanként elszeparálták magukat. Pl. Hidas István az ő szobáit lezáratta és mindenkinek körül kellett mennie az egész folyosón, mert nem lehetett átmenni az ő rezidenciáján. Ez véleményem szerint még az ott dolgozó kommunistáknál is nagyon rósz hatást váltott ki. így volt ez G-erőnél is. Ezt azért mondom el, hogy a KV okuljon ezekből a példákból, nehogy erre az útra kerüljenek egyes elvtársak. Mert a tömegkapcsolatot felülről lefelé kell kiépíteni. A munkás tanáccsal kapcsolatban szerintem nem lett volna helyeB ilyen határozatot hozni, erre nem lett volna szügség.
