Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/6)
1967-11-22
k jelenleg érvényben lévő, úgynevezett turista-ártolyanét, szocialista országok viszonylatában nem változtatjuk, de tőkés viszonylatban jelenleg 1 dollár = 23,48 filléres árfolyamot egységesen 30 Ft.-ra emeljük abból a célból, hogy a tőkés országokból főlónk irányuló turista-forgalmat és pénzátutalást jobban ösztönözzük. KülkereskodeImi helyzet: A korábbi évekhez viszönyitva javult a szocialista viszonylatu külkereskedelmi egyenlegünk. 1966-ban jelentős'devizabevételi többletre tettünk szert és ugyanez várható 1967-ben is. A többlet /aktivur/ nagysága azonban túljutott azon a határon,‘amelyot a népgazdaság szükségleteinek megfelelően fel tudnánk használni. Csak korlátozott mértékben tudjuk felhasználni számunkra szükséges áruk importjára és nem tudjuk konvertálni tőkés devizára sem. Ez arra mutat, hogy rendszeresen képződő aktívum a jövőben is lekötné és felhasználhatatlanná tenné belső célokra a nemzeti jövedelem növekményének egy részét, ugyanakkor növelné a tőkés fizetési mérleg hiányát.'A két piacon történő kiegyenlített áruforgalom még nem biztosított. A probléma lényege a termelésben, termelési struktúránkban éé a termékek összetételében, sok esetben pedig a minőségében keresendő. A kapitalista országokkal kapcsolatos külkereskedelmi áruforgalmunk folyamatos. Behozatalunkat lényegében készpénzfizetéssel kiegyenlítjük, s a szükséges dovizafedezet egy részét bankhitelek felvételével teremtjük meg. Hitelek felvételével egyenlítjük tehát ki a.tőkés fizetési mérleg - nagyjából a tervezettnek megfelelj mértékű - passzívumát. A népgazdaság teljesítőképességének hatása tehát elsősorban a szocialista viszonylatu devizahelyzet 1965 óta tartó javulásában jutott kifejezésre, rnig tőkés viszonylatban a passzívum kiteszi Az export értékének 8-10 %~át, s ezen eddig nem tudtunk változtatni. Bizonyosra vehető na már, hogy a tőkés fizetési mérleg jelenlegi hiánya az ötéves terv további időszakában is fennmarad és nem tudjuk elérni 19?0-ig az egyensúlyi állapotot. Ez alapvetően abból adódí1- hogy a termelés strukturális problémái miatt a növekvő termékmennyiségből nem növekszik arányosan az a termék-rész, amely már versenyképes a tőkés piacokon. Az elmondottakból természetesen adódik a gazdasági vezetés feladata, a pártszervek szoros ellenőrzése és ösztökélése mellett tőkés exporthányad növelése, mint alapvető népgazdasági érdekű feladat. Meg kell találni e kérdésnek új tartalmi és formai megoldásait /példák: azt is figyelembe, kell venni, - bár lehet, hogy értesülésem nem pontos - hogy hiába lesz a fejlesztési alapból a vállalatoknak lehetősége beruházásra, bankkölcsönt elsősorban azok a vállalatok fognak kapni, akik megkötött szállítási szerződést tudnak felmutatni tőkés export szempontjából./ Hogy e téma jelentőségét lássuk, a IX. kongresszuson meghatározott gazdaságpolitikai irányelvek alkalmazása az 1968-1970 évi torvszakaszban c, fejezetben határozatilag ki van mondva, szószerinti "A tőkés fizetési mérleg egyensúlyát jelentős gazdasági strukturális függvényének kell tekinteni, és ezt fokozatosan közelíteni kell. A következő három évben a tőkés fizetési mérleg olyan elviselhető mértékű hiánya engedhető csak meg, amely A tervszerű termelés és fogyasztás zavartalanságához elkerülhetetlen.”
