Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/6)
1967-11-22
II. A második fejezet gazdasági módszerek fejlesztése a tudomány és kultúra területén címmel szerepel. Ezen belül első pontként "A gazdasági mechanizmus reform alkalmazása a kulturális életben.'," Az oktatási, népművelési és sportszervek gazdálkodásában nem indokolt reform jellegű változtatásokat végezni, ellenben ésszerűsítésekre kell törekedni a tervezésben és a pénzgazdálkodásban. Kultirális, művészeti életbén viszont reformok szükségesek az anyagi eszközök felhasználást terén. Az állami költségvetésben a kulturális ágazat kiadásának tervezésénél irányadónak kell tekinteni, hogy azok a nemzeti jövedelemmel arányosan, a mindenkori ötéves tervben rögzített arányban növekedjenek. A népművelési és sport-intézmények fenntartása részben állami-tanácsi eszközökből, emellett nagy részben társadalmi eszközökből fedezhető, a szakszervezetek, szövetkezetek és egyéb társadalmi szervek részvételével. A cél, hogy az ilyen jellegű vállalati, szakszervezeti, szövetkezeti kiadások összege lehetőleg ne csökkenjen az új mechanizmusban som, amennyiben a vállalati részesedési alap ezt lehotővé teszi. Az állami szabályozás és befolyásolás eszközeként létre kell hozni a Művelődésügyi Minisztérium keretében a "kulturális alapot." Az alap anyagi forrásaként lehetővé kell tenni, hogy a minisztérium kulturális járulékot vessen ki bizonyos kultúrtermekre es szolgáltatásokra /könyv, szinház, ' filnj/ amely továbbhárítandó lesz a jelzett kulturális javak fogyasztóira., ' Az alap másik forrása az állami költségvetésből folyósított juttatás lesz., Az alap rendeltetése, hogy a csupán szórakoztató jellegű, vagy szűk kör által igónyolt , nem közérdekű művészi termékekből, rendezvényekből bevételt jelentsen, amit művészi értékű, de nagy költségű müvek, alkotások népszerűsítésére fordit, vagy bizonyos rétegek munkások, parasztok, ifjúság felé irányuló kulturális tevékenységet ösztönöznek. A kulturális termékek és szolgáltatások árszínvonalát nem kívánatos változtatni 3.96 de lehetővé kell tenni, hogy a kulturális aláp felhasználásával az árakat és dijakat fokozottabban differenciálják, Általában meg kell szüntetni az árak, helyárak megállapításának túlcentralizált rendszeré-; és az ármegállapítás jogát részben a Művelődésügyi Minisztériúm gyakorolja,, részben adja át a kulturális intézményeknek, vállalatoknak,, A kulturális célokat szolgáló vállalatok /intézmények/ két tipusát célszerű a jövőben kialakítani. Az egyik a nyereség érdekeltségű tipus, ide tartoznak a könyvkiadás és terjesztés, a filmgyártás és forgalmazás, a hanglemezgyártás és forgalmazás, Valamint a képzőművészeti, iparművé-• szeti válhlatok. A másik az önköltség érdekeltségű tipus, ahová a szín-' házak, cirkusz és varieté, a tanszergyártás és forgalombahozás tartozik,-. Az előbbieknél a dolgozók anyagi érdekeltsége a nyereség összegéhez kapcsolódik, az utóbbiaknál pedig ahhoz, hogy bevételeik /az árbevétel, az állami dotáció és a kulturális alapból kapott támogatás együttes összege/ egyensúlyban legyen kiadásaikkal. Célszerűnek látszik a filmterület eg'szét átfogó Film Tröszt, valamint az összes könyvkiadók és terjesztők bevonásával Könyvkiadó Egyesülés, és a színházak kiszolgálására hivatott Szinházi Egyesülés létrehozása. Egyiknek sem szabad azonban semmiféle hatósági jogkört biztosítani. ÍÁZ, Fejezeten bélül a második pont cime: Tudomány és gazdaság kapcsolatának fejlesztése. A kormány otémában az érdemidöntések jelentős részéta feladatok
