Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/6)
1967-11-22
Az 1968-ra számított árszint-alakulás tartalmaz bizonytalanságokat is, főként azért, mert nem tudjuk pontosan fölmérni, hogy a lakosság hogyan reagál az árváltozásokra és ónnak kövotkeztébon hogyan alakul különböző árukban a kereslet* A budapesti anyagban a kérdés kapcsán az alábbiak találhatók:- számos jelzés alapján megállapítható az is, hogy indokolatlan áremelési és minőségrontó tendenciák kezdenek érvényesülnis- Várható, hogy a fogyasztói áruk változásával összefüggésben különböző hírek terjednek el. Ennek hatására égyes cikkek forgalma a reálisnál nagyobb mértékben növekszik. Arra is számítani kell, hogy a fogyasztói árrendezés egyes családokat különböző módon érintheti. Pártszervezeteinknek fel kell készülni árra, hogy ezek a jelenségek a lakosság hangulatában is kifejeződnek, kedvezőtlen viszhanjot váltanak ki. Az átmenet zavartalanságának elősegítése érdekében a kerületi és üzemi pártszervezetek különös gondossággal foglalkozzanak a várható problémákkal. Lépjenek fel a termékek minősegének rontása és az indokolatlan áremelések ellen. Az árreform-javaslatot még ez óv őszén végső döntés céljából a Központi Bizottság elé kell terjeszteni. Az I. fejezeten belül a második téma az állami vállalatok jövedelem felhas ználásának szabály ozása. Az új mechanizmus körülményei között a vállalati tiszta jövedelemből az állam a következő formában végez elvonásokat:- eszközlekötés! járulók,- illetményadó, - társadalombiztosítási járulók,- forgalmi adó,- vállalati termelési adó,- nyereségadó. A felsorolt formák közül csak a vállalati termelési adó rendeltetésére térnek ki, melynek segítségével elvonják a kivételesen kedvező helyzetben levő vállalatoknál várható indokolatlanul magas jövedelmek egy részét, főként a kormány-megállap -dásokkal rögzített KGST árak révén keletkező, lényegében rendkívülinek tekinthető jövedelmeket és a természeti adottságok különbözőségéből származó na y jövedelmeket hivatott mérsékelni ez az adófajta. Várható, hogy döntően a termelés szervezésében és a piaci kapcsolatokban lévő lehetőségek különböző kihdsználásu miatt jelentős lesz a vállalatok közötti jövedelem különbség. A gazdaságilag megalapozatlan béremelések elkerülése megakadályozása céljából az állam átmenetileg 1968 évre vállalatonként 4 %-ban maximálja az átlagbérek'emelkedését, ennél azonban najyobb mértékben nőhet a nyereségrészesedés. A béren kívüli vállalati juttatásokkal kapcsolatban állami döntés
