Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/6)
1967-11-22
született, nelyszei’int az üzeni étkeztetés, és gyermekintézmények költségei, üdültetéseket és segélyeket a részesedési alapból kell fedezni. 1968 január 1-től a juttatáshoz szükséges összegeket az 1967-as színvonalnak megfelelően autónatikusan képződő részesedési alap formájában megkapják a vállalatok, A munka- és védőruha, a munkásszállással és r.iunkás-szállitásokkal kapcsolatos kiadásokra a vállalatoknak továbbra is fedezetük lesz a termel si költségekben, A fenti kérdésekben nagy mértékben megnő a vállalatok döntési lehetősége, mert a rendelkezésükre álló összegekkel szabadon rendelkeznek, e juttatásoknál az ellátottság színvonalát növelhetik, vagy csökkenthetik. Mód van arra, hogy a juttatásba,felhasznált össze - egy részét a dolgozóknak pénzben kifizethessék. Aiivel e témakörnél már bőven taglaljuk az életszínvonallal kapcsolatos kérdéseket, szabad legyen az anya; későbbi részéből e helyen beszólni, melynek cime: Személyi jövedelmek szabályozása. A Politikai Bizottság- anyaga szerint a noninál-bérek emelésének lehetőségét olyan színvonalon kell szabályozni, hogy összhangban legyen az 1968-70-es évek reálbér-emelési előirányzataival. Az életszínvonal politikának megfelelő áralakulás és a Ft. értékállóságát a hazai belső piacon egyrészt a jövedelmezőbb termelés révén, másrészt a fokozatosan növekvő árukínálat révén lehet és kell jól megalapozni. Az 1968-?O-es években az anyagi termelésben dolgozók személyi jövedelmének növekedése leginkább a teljesítmények és a termelékenység emelkedésével kapcsolatban - részben közvetlenül az átlagbérek növekedése és erőteljesebben a nyereségrészesedés növekedése utján - Valósul meg. A bérből és fizetésből élok pénzbeni jövedelmének emelkedése e tényezők alapján előbeláthatólag meg fogja haladni a harmadik ötéves terv előirányzatait, A lakosság egy főre jutó reáljövedelmének növekedése a harmadik ötéves terv időszakában - az 1966-1967 évi előirányzatok túlteljesítése következtében- várhatóan a tervezettnél magasabb, mintegy 20 % lesz, szemben a harmadik ötéves tervben tervezett 16 %-al. A vállalatok dolgozóinak személyi jövedelmét alapvetően a vállalati nyereség befolyásolja. 1968-1970-ben a tervezett nyereség alapján- évente országos átlagban - 2 %-os nominálbér emelkedéssel lehet számolni, Amennyiben a jövedelem szabályozásánál figyelembe vett nyereség általában túlteljesül,'abban az esetben növekszik a vállalatoknál maradó részesedési alap is. Azokban az ágazatokban, ahol az adottságok miatt a jövedelmezőség javulása csak minimális lehet / pl. a szénbányászat, néhány szolgáltató ágazat stb./ az átlagbérek bizonyos mértékű emelését a későbbi évek folyamán - gazdaságpolitikai megfontolások alapján - a részesedési alaptól függetlenül központi intézkedéssel is lehetővé kell tenni. A költségvetési szerveknél 1968-1970-ben átlagban ugyanazt a nominálbér-emelkedést / 2 % / kell biztosítani, mint amit a vállalati nyereség szabályozásánál alapul veszünk. A pénzbeni szociális ellátás terén a nyugdijak kérdése kíván alapos megfontolást. A nyugdíj összege ugyanis jelenleg a nyugdíjazás időpontjában fennállott bér arányában kerül megállapításra. Az aktív keresőknél a keresetek emelkedése meghaladja az árak emelkedését, a nyugdíjasoknál ez nem igy van. Az elmúlt években ismételten csak a havi ezer Ft. alatti nyugdijakat emeltük, az ezer Ft. feletti nyugdíjasok Reáljövedelme külöj féle áremelkedések folytán ezekben az években romlott. E körülmények különösen szükségessé teszik, hogy a nyugdíjasok helyzetét folyamatosan figyelemmel kísérjük és az árváltozások jellegének és mértékének függvényében gondoskodjunk a nyugdijak megfelelő rendezéséről. Az árak 1968 évi
