Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1988-02-18
Az 19"l-es határozat kedvező fogadtatásra talált a f-'.söoktatásban, a végrehajtást azonban kezdettől fogva bizonytalanság jellemezte. Ebben szerepet játszott, hogy a határozat értelmezésében koncepcionális zavarok keletkeztek. Ez összefüggött a nyolcvanas évek elején a Művelődési Minisztériumban bekövetkezett vezetői '.altozásokkal is. A bizonytalansághoz hozzájárult, hogy a kitűzött célok megvalósításának eszközrendszeréről, a szükséges anyagi források biztosításáról nem született döntés. A fels ■ itatási pártszervezetek és az irányító pártbizottságok többsége nem tudott megfelelő szemléleti és cselekvési egységet kialakítani. és nem vált a megújulás fő ösztönzőjévé. A felsőoktatási KISZ-szervezetek következetesen képviselték a felsőoktatás jobbításának üc■■■ét. de végül az anyagi és szervezeti feltételek hiányában kialakuló stagnálás miatt eléged tienné váltak. 1. Változatlanul alacsony — nemzetközi összehasonlításban is — a nappali tagozatú felsőfokú képzésben részt vevő 18—22 éves korú népesség aránya (9—10" o). Lemaradásunk e téren azzal a veszéllyel jár. hogy a társadalmi fejlődéshez nélkülözhetetlen szellemi potenciál éppen abban az időszakban csökken, amikor erre a legnagyobb szükség lesz. A gazdasági-társadalmi környezet sem gyakorolt megfelelő húzóerőt a felsőoktatásra. Az értelmiségi pályák presztízse, a szellemi munka anyagi elismerése romlott, a munkahelyek számára a diplomás szakember változatig-olcsó munkaerő maradt: a felsőfokú képzettség, a szaktudás társadalmi felértékel-.ccse nem ment végbe. 2. A felsőoktatás fejlesztése nem vált a kormányzat: munka kiemelt feladatává. A Minisztertanács felsőoktatási fejlesztési programjának rr. . gvalósításához szükséges anyagi feltételek — a folyamatos elvonások következtében — romlottak. A VI. ötéves terv időszakában a felsőoktatásra fordított pénzeszközöket szinte teljesen lekötötte néhány halaszthatatlanná vált rekonstrukció, ami miatt más területeken a működési feltételek szintentartását nem sikerült biztosítani. Ez a tendencia a VII. ötéves tervben tovább erősödött. A felsőoktatási intézményhálózat leromlott anyag, állapota ma már az alapfeladatok elvégzését is veszélyezteti. A felsőoktatási intézmények nincsenek felkészülve a népesebb korosztályok fogadására a 90-es évek elején. 3. Az oktatói kai összetételében nem következett be számottevő minőségjavulás. Nem érvényesült az a követelmény, hogy a létszám a szükségletekhez igazodjon. Jelenleg mintegy 15 ezer főállású oktatéi mintegy 65 ezer napr-.'.i tagozatos (és kb. 34 ezer esti és levelező) hallgatóval foglalkozik (átlagban 4—5 nappali hallgatói jut egy oktatóra). Az oktatói kar létszáma több területen túlméretezett, szakmai felkészültsége nem mindenütt korszerű.A felsőoktatásban dolgozók bérszínvonala alacsony. Az ebből eredő feszültségeket nem szüntette meg az 1987. áprilisi rendkívüli béremelés Súlyos helyzetben vannak a fiatal oktatók, akik egzisztenciális gondjaik miatt egyre nagyobb számban kényszerülnek a pálya elhagyására. Megnehezedett az oktatói utánpótlás: a jövedelemkülönbségek miatt a kiváló gyakorlati és tudományos szakemberek főállásban nem vállalják az oktatói munkát. Az alacsony bérek kontraszelekciós hatásúak, az oktatók a nevelési-képzési feladatok mellett más jövedelemkiegészítő tevékenységek végzésére kényszerülnek. 4. A szocialista értelmiség nevelésének követelménye: számos egyetemen nem váltak az oktató-nevelő tevékenység szemléleti alapjává. A felsőoktatási intézmények többsége ma is a „szakképzés gyáraként"' működik. A képzés túlspecializált, merev formákban zajlik. Az óraszámok irreálisan magasak, az oktatás alig épít a hallgatók önállóságára. A sok helyen élő konzervatív és autokrata pedagógiai felfogás nehezíti a nevelőmunkát. 5. Az ifjúságpolitikai munka megújításában a pártszervezetek jelentős része nem találta meg a politikai befolyás növelésére a megfelelő eszközöket. A párt befolyása az ifjúság körében az utóbbi időben érzékelhetően csökkent, egyes intézményekben jelentősen visszaesett. A kedvezőtlen társadalmi változásoknak és a politikai munka gyengeségeinek együttes hatása következtében — néhány egyetemen erőtelj esen — apadt a KISZ tagjainak száma, és lelassult a hallgatói pártépítés üteme. 9
