Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1987-01-08

11. 3. napirendi pont Gergely elvtárs: Az 1985. évi 1. törvény legfontosabb sajátossága, hogy kiterjed az oktatás egész rendszerére, egységbe foglalja az oktatásügy társadal­mi kapcsolatrendszerét, jelentősen megreformálja az intézmények irá­nyítását,, nagymértékben növeli az oktatási intézmények és nevelőtes­tületeik önállóságát, szakmai pedagógiai szabadságát és jogi lehető­séget teremt a pedagógiai munka tartalmi korszerűsítéséhez. A törvényalkotást társadalmi - ezen belül szakmai - viták sora előzte meg, amelyek csomópontjai egyrészt: képes-e a törvény valóban a tartalmi korszerűsítést szolgálni a közismert gazdasági és demográfiai feszültségek közepette, amelyek ma oktatásügyünket leginkább terhelik, másrészt: adottak-e a társadalmi, környezet:' és személyi feltételek az skolák belső életének átalakításához, demokratizálásához, nagyfokí pedagógiai önállósághoz. A tervezet törvénnyé válása pillanatában a 1 elmerült, aggá yok nem szűntek meg, a göncök nem oldódta< meg és éppen az indokolja az oktatá­si intézmények működési keretei törvényerejű értékelését. Tudjuk, hogy még évekig együtt élünk az iskolát érintő gazdasági, társadalmi gondokkal, de ez nem jelenthet felmentést oktatási rendszerünk kor­szerűsítésének kötelezettsége alól. Ha ma, 1987-ben csak ábránd pl: az önálló gazdálkodás, képesítés nél­külipedagógiai mentes iskola, stb. ez nem jelenti a törvény hibáját. A törvény szellemében az elérendő célt kell ilyen esetben értelmezni. A párt a folyamatos korszerűsítés álláspontjára helyezkedett amikor fejlesztési koncepcióját és programját kidolgozta. Radikális reformot nem hirdetett meg a KB. A törvény így megfelel a párt iránymutatásának a folyamatos korszerűsítés alapján a jelentősebb változások, vagy inkább módosítások, csak hosszabb távon jelentkeznek. Belátható időn belül akkor érünk el érdemleges eredményt, ha felszá­moljuk az oktatási folyamat jelenlegi uniformizáltságát. A merev központi tantervi előírások nem tudják követni a képességek különbsége­it. így az áltag alatti képességű gyerekek olyan kudarchelyzetb e kerülnek, amelyek meggátolják a minimális ismeretek elsajátítását is. Az átlag felettiek viszont nem tudják képességüket kibontakoztatni. E helyzeten az oktatásfejlesztés programja úgy kíván változtatni, hogy központilag csak az alapműveltség fő követelményeit fogják meg­(u L J

Next

/
Oldalképek
Tartalom