Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1986-07-17
A párttagság aránya, főleg a vezető beosztású dolgozókat illetően nagyon jó. A párt szerepének és álláspontjának érvényesítése, a párttitkár személyén, a párttagságon keresztül a VT-ben érvényesíthető. Nem mondható kedvezőnek a fizikai dolgozók részvétele a VT-ben. Általános vélemény, hogy nagyobb volt a bizalom a vezetők iránt, mint a közvetlen fizikai munkások iránt. Részben ez abból adódott, hogy a vezetők jobban tudják a dolgozók érdekeit képviselni a VT- ben,mint a munkások, másrészt a fizikai dolgozók egy része nem is vesz részt sziveden a VT munkájában. A megalakulást követően a további ülések témakörében már a valódi stratégiai előterjesztésekben döntöttek, Így pld. :- az 1985. évi mérleg elfogadása,- az 1986. évi tervek megvitatása és elfogadása,- az érdekeltségi rendszer elfogadása,- a VII. Ötéves tervkoncepció és annak évenkénti kibontása,- termék és létszámstruktúra kialakítása. A vállalatért érzett felelősség tudatában születtek meg a VT döntései. Kevésbé ilyen jó a tapasztalat a hozott döntések végrehajtásában és ellenőrzésében. Érezteti elsődlegességét még ma is a döntéseknél a rövidtávú, csoport és egyéni anyagi érdekeltség. A dolgozók közgyűlése és küldöttgyűlése által irányitott vállalat A küldöttgyülési rendszerben működik 5 vállalat. Az előkészítés során nemcsak az irányitó vezetőség, hanem a küldöttek kiválasztása is nagy felelősséget jelentett. A kiválasztás az eddigi tapasztalatok alapján jól sikerült. A megválasztott küldöttek mindenütt élvezik a kollektíva bizalmát. Általában 29-30 fős küldöttgyűlést választottak. A vezetőségek létszáma 6-7 fő. Közgyűlési irányítással a kerületben eredetileg három vállalat működött az átállás időszakában. A Lakásfelújító JAVSZER Vállalat 146 főről létszámában felfejlődött, igy a második közgyűlésen a küldöttgyülési, irányítási formára való áttérést határozták el. Ebből levonható az a következtetés, hogy sokkal körültekintőbben kell az alakulásnál eldönteni az irányítási rendszert. Az alakuló üléseken az igazgató, a vezetőség megválasztása az SzMSz elfogadása került napirendre. Az igazgató személyére 3 helyen írtak ki pályázatot, külső pályázó csak az MTA KUTESZ-né1, volt, a többi vállalatnál a korábbi igazgatót választották meg. A vezetőségek összetételére jellemző, hogy túl magas a gazdasági vezetők aránya. Pld. : Fővárosi Műanyagipari Vállalatnál kizárólag gazdasági vezető a tagja a választott vezetőségnek. A legtöbb vállalatnál a vezetőség kialakításánál tükröződök a vállalat belső összetétele. Ezt jelzi pld. az is, hogy egyik helyen a 7 főből 5 fő fizikai, addig a másik vállalatnál a vezetőségben egyetlen fizikai dolgozó sincs. J
