Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1984-11-15

Előrehaladás mutatkozik a vezetői műnké javítása terén, amely elsősorban az üzemek hatékonyáé;:! mutatóinak javu­lásával minősíthető. Jó irányú a változás a vezetők szem­léletének módosulásában is, amely a rugalmasság, alkal­mazkodó készség irányába mozdult, követni igyekezve a pia­ci igényeket. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a ve­zetés szerkezetének korszerűsítésében nagy tartalékok rej­lenek. Ezt a tényt bizonyltja az is, hogy mig vállalata­inknál a foglalkoztatottak száma 20-30 %-kál csökken, addig a vezetői létszám évek óta. indokolatlanul stagnál. Néhány esetben /pl. REANAL, Budapesti Porcelángyár, BEAG,/ személyi következtetések levonásával kellett javítani a vezetés színvonalát, amely módszert több esetben alkal­maznunk kellene. Változtatni szükséges azt a szemléletet, amely a humanitást egy vezetővel szemben gyakorolja - aki pedig bizonyította alkalmatlanságát - a vállalat kollektí­vájával szemben. Az igazi humanizmus mindig a kollektívák felé kell, hogy Irányuljon. Mind a kerületi PB, mind, a vállalati pártszervezetek behatóan foglalkoztak az uj vállalkozási formák és álta­lában a kisegitő gazdaság kérdéseivel. A. tapasztalatok szerint komoly feszültségek forrása az a tény, hogy gyakran a kerületi vállalatoktól kilépett dolgozók végez­nek távoli TSZ-ek itteni melléküzemágaiban, szakcsoport­jaiban laza követelmények és ellenőrzés mellett, a nagy­üzemiekénél gyengébb hatékonyságú és minőségű munkát, jóval nagyobb jövedelemért. A VGM-ek létrejötte komoly vitákat váltott ki, de jelenleg a többségük szükségesnek tartja működésüket, mivel a vállalatok számára mind tevékenységük gazdasági eredménye, mind a kvalifikált munkaerő megtartásában játszott szerepük fontos és hir­telen fordulat e téren jelentős zavarokat okozna. Szé­leskörű ugyanakkor az a vélemény, hogy a vállalkozási formák mechanizmusa és jelenlegi szabályozása feltétle­nül fejlesztésre szorul, politikai feszültséget okozj nem biztosítja kellően a VGM-ben és a fő munkaidőben adott teljesítmények együttes fejlődését és összhangját. A szabályozás tökéletesítése mellett az is javíthatná a helyzetet, ha az üzemi demokrácia eszközeivel, a szakszervezeti fórum igénybevételével is hatnának a VGM- ekre, illetve beszámoltathatnák őket működésükről. A vállalati gazdasági munkaközösségek létrejötte sajátos módon az üzemi, demokrácia továbbfejlődésének irányába is hatott, a vállalati hierarchián kivüli tényezőket is bekapcsolta • a gazdasági munkába. Ugyanakkor a VGM-te­­vékenység akorlatilag a munkaidő meghosszabbodását jelen tette, nem ritkán a szocialista brigáddal azonos összeté­telű VGM-ek jöttek létre, és ez az sedeti célkitűzésektől eltérő működést eredményezett. A dolgozók kisebb kollektí­vákban megmutatkozó öntevékeny működése, hatékonysága a VGM-ek keretében rávilágít a demokrácia és az anyagi érdekeltség fejlesztésében rejlő tartalékainkra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom