Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1978-07-06
kürültekintőbben kell foglalkózni. • óh k tőkés export árualapot fejlesztő :íüB hitel lehetőségével csak a Danüvia élt, 42 ■ li-os nagyságrendben, A beruházás elhúzódott ugyan, de várhatóan ez évben teljesíteni fo Ják, az ennek ellenében vállalt 33 hírt. tőkés árbevételi többletet. beruházások 197b-77-és évi tapasztalatai alapján elmfeii,hatjuk, hogy előnyös változás következett be, mivel a fejlesztések alacsony építési hányaddal valósultak meg. A tervezett beruházások megvalósítása terén az Aluminiumáru.gyár és a BFK. áll a legjobban, míg a BEAG és űanuvia eseteben elmaradás tapasztalható. Uegállapítható, hogy az elmúlt két évben a megvalósított beruházások nagyrészt biztosították a várt eredményeket, elősegítették az exportnépes termékek előállításának fokozását, és a tőkés devizabe vételek növekedés ét. Komoly problémákat Jelent a vállalatok életében az árképzés mechanizmusa. Azt tapasztaltuk, hogy minél magvasabb feldolgozottság! szinti egy termék, annál kevésbé ismertek a vállalat számára a tényleges árak, a konkrét ráfordítások összege. Jzinte átláthatatlan szövevényt alkotnak a különféle dotációk, szubvenciók, preferenciák, adók, az úgynevezett pénzügyi hidal:. Tovább fokozzák ezeket a gondokat, hogy a vállalatoknál meglévő' elő- és utókalkulációs apparátusok nem elég erősek, nem képesek a vállalatok kereskedelem-politikájának szintjén ellátni a feladatokat. Gyakran problémák adódnak a nyereség és gazdaságosság gyakorlati alkalmazásának tisztázatlansága miatt, ugyanis nem mindig tesznek világosan különbséget a két fogalom tartalma között. Az a vállalat, amely nyereséget realizál, általában úgy Ítéli meg, hogy gazdaságos termékeket állít elő.
