Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1971-07-16
St.sz:5o7- 4 -•A vállal-tok ■beruházásának megoszlása vidéken és Budapesten egyaránt a gépi beruházás javára billenti a mérleget. Ez alól kivétel a- Telefon yár, ahol Budapesten a törzsgyárnál hajtanak végre nagyobb arányú építkezéseket. A gépbeszerzések vizsgálatánál azt tap-sztalh-tjuk, hogy 1969. és 1970-ben a belföldi eredetű gépek értéke nagyjából azonos szinten áll, az import, gép-beszerzések viszont mintegy megduplázódtak. Ezen belül is jelentős eltolódás, van 1970-ben a tőkés importgépek javára. /I,/a,b,sz.melléklet/ Úgy tűnik jogos a vállal-toknak az az aggodalma és problémája ami a gépiberuházásókkal kapcsolatban szinte minden vállal-tnál felmerül, hogy tudnillik még egyszerűbb, kisebb gépek beszerzése is nagyon hosszú időt - két-három évet - vesz igénybe. így ténylegesen fennáll annak a lehetősége, hogy a beszerzett gép mire üzembeállitják esetenként már elavultnak tekinthető. A beszerzés lassúsága és problémája egyaránt fennáll a hazai, szocialista és tőkés importgépek vi s zony1at ában e gyár ánt. Ha csak röviden is, - éppen azért mert mindenki által ismert - meg kell emliteni az épitési beruházások problémáját is. Közismert az ország építőipari kapacitásúnak szűk keresztmetszete. Elismert az is, hogy az állami, nagy beruházásokat és lakásépítéseket előnybe kell részesíteni. Azonban mindezek figyelembevételével megállapítható, hogy a jelenlegi hosszú átfutási,kivitelezési időnagyon sok esetben indokolatlan. Az építkezésekét az ütentelcnség, szervezetlenség jellemzi és találkozhatunk elavult, korszerűtlen épitési megoldásokkal is. Mindemellett az építőipari vállalatok » állami és szövetkezetiek egyaránt - úgy tűnik igyekeznek kihasználni a kapacitást meghaladó keresletet és az indokolt,elfogadható áremelésen túl is jelentősen és szinte folyam-tosan drágítják a kivitelezést. A beruházások forrásai A vállalatok általában a nagyobb értékű beruházásaikhoz hitelekből biztosítják .nagyobb részt az anyagi fedezetet. Ami érthető hisz az erősen körülhatárolt és szabályozott alapképzés az elmúlt rövid idő alatt nem tette lehetővé, hogy nagyobb saját forrásokkal rendelkezzenek. Ugyanakkor az ilyen célokra felvett hiteleket-úgy is értékelhetjük mint a saját források megelőlegezése. Ebből következik* hogy a közelmúltban ill.jelenleg is nagyobb arányú'beruházás megvalósító vállalatok évekkel előre lekötötték anyagi eszközeiket és ebből következik egyrészt, hogy no a adják folyam-tussá tenni fejlesztésüket, másrészt, ha r. kölcsön forrásuk a vállalati forrásokhoz viszonyítva meghaladja az 1/3 részt, az eladósodásuk következik be. . / . A 2.
