Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1971-07-16

5

Gt.sz: 5o6

Ennek felemására való törekvés és a Kormány által célul tűzött területi iparfejlesztés hatására egyre több vállalatunk foglalkozott a vidéken történő gyárfejlcsztés gondolatával és megvalósításává.. Ehhez Járult és ezt ösztönözte a vidéki állami szervek - tanácsok - és egyes helyeken a területi pártszervok erkölcsi és any-gi ösztönzése is. Az alapvetően helyes és népgazdasági, társadalmi érdekekkel összhangban álló törekvések azonban nem mindenkor és nem mindenütt valósultak me^ az elképzeléseknek, elvárásoknak megfelelően. A korábbi evekben kevésbé, az utóbbi időben viszont egyre gyakrabban találkozhatunk olyan problémákkal, hogy a vidéki szervek által előzetesen megígért támogatást az ipartelepítés konkrét regvalósitása során már nem tudják, vagy nem nk-rják realizálni.

Ugyanakkor meg kell emliten nk azt is, hogy az ilyen problémák elsősorban ott Jelentkeznek, ahol a vállalat nem kellő alapossággal mérte fel az adott helyzetet ill. a különböző megállapodásokat nem rögzítették megfelelő formában. /Telefon gyár, Gyűl"/

Egy alaposabb és átfogóbb vizsgálat valószínű igazolná azt a feltevést is, hogy egyes vállalatok vidéki ipartelepítési tevékenysége egyáltalán nem esik egybe a területi iparfejlesztés központi koncepciójával sem.

Megelégedéssel állapíthatjuk meg azt, hogy nem következett be - amitől kellő időben óva intettük pártszervezeteinken keresztül ? vállalatokat - hogy anyagi erőforrása.ikatrf ejlesztésilehutőségeiket teljesen vagy’ túlzott mértékben a vidéken létrehozott egységekre használják fel, elhanyagolva ezzel a Budapesti törzsgyárak fejlesztését.

A vizsgált 12 vállalat közül 6 vállalatnak van vidéki gyáregysége, telephelye. Az 1 millió forint költségvetési értéknél nagyobb beruházásoknak döntő többsége Budapesten illetve a. törzsgyárban valósult meg. Kivételt képez az Asztalosipari Vállalat, ahol 45 millió 154 ezer Ft. Budapesti beruházással szemben, 88 millió 55 c-zer Et. a vidéki beruházás, vagy az Aluminiumárugyár ahol a Budapesti 56 millió forinttal szemben 46 milliót tesz ki a vidéki beruházás. Ezeknél a vállalatoknál azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a vidéki beruházási összegeknek Jelentősebb részét nem a vállal'-tnál képzett alapok, ill. vállalati hitelek képezik, hanem tanácsi hozzájárulás illetve állami hozzájárulás.

Az üzembehelyezett beruházások megoszlását az szceíIu’Ttetik: - -alábbi adatok

1969- ben:

1970- ben:

—/looo Ft.— bán/ Gépek, és egyób

59.551 Ft. 95,252 Ft.”

!o9.18o ” 156.755 ”