Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1969-12-19

meghatározza az alapszervezetek napirendjeit. Az természetes, hogy egyre nagyobb a fejlődés, egyre több munkát ad,

igányel. De azért ez egy kicsit sok. Emellett nézzük meg a parttitkáraink pártmunkával való leterhelését és még, hogy emellett dolgozniok is kell gazdasági vonalon. Egy kicsit az ő fejükkel is kell,hogy gondolkozzunk.

Ozimák elv társ;

Én egyetértek azzal, ahogy itt elmondták az elv társait, hogyelég komoly eredmények is vannak, de van még sok tennivalónk is. S éppen egy ilyen tennivalóról szeretnék most szólni. Zz pedig az idehozott anyagoknak a metwy milyensége, színvonala. S az anyagokat mindjárt ketté is választanám, az egyik oldalon vannak, amelyek kontrollként jönnek ide, alapszerv, vagy PB, vagy valamely testület számolóé, - a másik oldalon vannak a

saját belső anyagaink. Az természetes, hogy a kinti anyagok készítőivel konzultálni kell, le kell ülni, vagy vázlatot adni, stb. S itt kezdődik, a vázlat megadásánál a dilemma azután, hogy milyen legyen a segitség, hogyan induljon neki. Én azt érzem és gondolom, hogy tál részletes sémát adni, vázlatot adni nem tudom, hogy jó-e? - Utána jön az, amit Asztalos elvtárs mond, hogy itt a VB, PB előtt megvan az, hogy színvonalban milyen legyen az a jelentés. Kijön az többé-kevésbé, hogy hogyan áll ott a dolog, de, hogy miért áll ágy, ahogyan áll; vagy hogyan lehetne segiteni, tehát amiből a jövőre vonatkozóan kiindulhatnánk,- az már kevésbé.

Ezekben a kérdésekben, konzultálásokban nagyon sok az olyan, hogy megpróbálunk erőltetni is, amiből az következik, amit Asztalos elvtárs mond, hogy az már nem az ő jelentése. Most melyik a jobb? Ha megadunk minden segítséget és úgy készül, ahogy az adott testület látja, vagy pedig, hogy az a valós kép kerüljön ide, ahogy azt a jelentés készítője, vagy készitői látják, ahogy leirják álláspontjukat, a véleményüket. Véleményem szerint ez a helyesebb. S akkor látjuk azt is, hogy azok az emberek ott hogyan dolgoznak, jól, vagy rosszul, vagy kevésbé jól, stb. S itt kellene adni ehhez instrukciót, hogy a helyes utat megmutatni, stb. Tehát szerintem ez a helyes, nem olyan segítséget beleadni a konzultáláson túl,hogy esetleg már nem is a saját véleményüket hozzák ide. Itt lesz pl. a Postajármü jelentése. Úgy néz ki, hogy külon-külön hozza a pártszervezet és az igazgató, mert egyszerűen nem jönnek ki annyira, hogy együtt hozzák a jelentést.

Azután van a másik fajta jelentés, a benti apparátussal, a bizottságokkal készítettek. Itt is megpróbáltuk, hogy a valóságot hozzuk, de hogy az azután sikerül-e, hogy tükrözi is a valóságot. Sajnos, a brigádokban, bizottságokban dolgozók sem mindig azt a részanyagot adják, amire az adott jelentéshez kérünk tőlük, amihez szükségünk lenne. S akkor felmerül, hogy vajon a VB tudja-e, hogy ezekben a jelentésekben mennyi munka fekszik? A VB tagjai többségükben még tudják, mert valamilyen bizottságban benne vannak , de a PB tagjai már kevésbé. Az utóbbi években gyakorlat volt, hogy gazdasági vezetők sokasága tevékenykedett a PB mellett, ezek száma más? már ma elenyésző, pedig itt nekünk csak társadalmi munkásokkal lehet megoldani. Ugyanakkor a másik oldala, ahogy mondja Bejezi elvtársnő, hogy határozottabban kellene felszólítani a munkában való részvételre a PB tagjait. Itt elmondom, hogy PB, vagy VB taghoz szólni nem mindegy, hogy ki szól. Az kellene, hogy én szóljak, mert