Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1969-09-26
Darázs elvtárs: Elmondható, hogy az ipar tanuló iskolának a helye, szerepe a mi társadalmunkban foglalkoztatja az ország nevelő testületéit. A középiskolai jelleg meghatározás gondolom, magában foglal olyan megoldási szándékot, hogy megszűnjön olyan ellentmondás, hogy mig az egyik fiatal 18 éves korára elmehet technikusnak, addig a másik fiatal csak 22 éves korában jelentkezhet technikumba. A szakmai képzést illetően az elméleti munka területén nagyon szép szintre haladt az ipari oktatás az elmúlt 20 év alatt. Nagyon jól tudjuk, hogy évről-évre az épitőipar felé a feladattervek mindig magasabbak. Ugyanakkor már most 3 év távlatában sem tudjuk beiskolázni azt a létszámot, amit a vállalatok igényelnek tőlünk. Minden fiatalt nekünk nagyon komolyan fontolóra kell venni, mielőtt kizárnánk a felvételből. Különösen a vidéki gyerekekre gondolunk, akik eleve kisebb képzettséggel érkeznek. Azután vannak olyan szakmák, ahol a szinvonal tekintetében előbbre kell menni. Mindenesetre az,amit a jelenlegi törvénytervezet magában foglal, mond valamit. Nem mondhatunk le az elméleti szintnek a fokozásáról, mert be keli látni, hogy az épitőipar is fejlődik. Ha ezeket a fiatalokat nem készitjük fel erre a szintre, akkor ezeknek - ha felnőttekké válnak, - majd emberi hozzáállását, gondolkodását elvetnénk magunktól. Az eddig érvényben lévő rendelkezés is kimondta, hogy ösztöndijat azoknál a szakmáknál kell elfogadni, ahoí a beiskolázásoknál az előző években problémák voltak. Vajda elvtárs: Az elkészült anyaghoz egy-két szót. Teljes egészében az anyagban foglaltakkal egyetértek. Főleg az ragadta meg a figyelmemet, hogy kiemeli az intézeteknek a nevelő munkáját. Nagyon fontos az intézményeknek az anyagi és személyi feltételekkel való biztositottsága. Véleményem szerint jó lett volna a jelentésbe beépíteni, hogy e két intézőéiben az állami vezetés milyen, hogy néz ki. Amellett, hogy biztos vagyok benne, hogy korlátozott volt a lehetőség az anyag terjedelmét illetően. Amire céloztam a nevelő munkát illetően, azt sem ártott volna bővebben kifejteni,hiszen itt a jelentésben majdnem minden pozitív, azonban nem tudom, nemjBtamto lett volna-e jó a sok pozitívum mellett megemlíteni egy pár mondatban, hogy vannak negatívumok is, amikre a két intézet figyelmét nem ártott volna felhívni. Csak egy témát említve: igaz, a nevelő munkát mindkét intézetben pozitívnak értékeljük, de ha megnézzük, az egyes tényezők között a nevelő munka hogy van összehangolva; vagy egy-egy fő tényezőn belül egyes altényezők, pl. elméleti oktatáson belül az egyes tantárgyak között milyen a viszony, - itt azért gan javitanivaló. S itt szeretném a két intézet figyelmét erre felhivni. Egy-két szót arról, hogy a középfokú szó, szint mit is jelent. Puskás elvtárs már válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésre, Bérces elvtárs ugyancsak utalt arra,hogy a gyakorlati oktatások száma csökkenni fog és az elméleti órák száma növekedni. Már régóta tudjuk, hogy egy csomó módosítást kell eszközölni; tudjuk azt, hogy az emelt szintű oktatást fejleszteni kell. Sőt, meg is van határozva, hogy egy csomó szakmában csak emelt szintű oktatás lesz. í