Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1969-05-09
"1 12 -A másik dolog a vezetők és a beosztottak közötti kapcsolat. Különösebb következtetést nem von le az anyag. Ha megnézzük a Danuviának és a Telefongyárnak az eredményeit, előbb a Danuvia, azután az Aluminiumgyár és utána jön a Telefongyár. Azért nem biztos, hogy jó ez a következtetés, - csak ilyesmit is le lehet vonni belőle. Nem nézik mindig jó szemmel a dolgozók, ha a vezetők ott megkövetelik a munkát. Elég merészen lett megfogalmazva, hogy a dolgozók nem látják az uj mechanizmus hatását, stb. Lehet, hogy a saját szűk munkaterülekükön nem látnak különösebb változást, de összességében biztos vagyok benne, hogy a vezetés színvonalában is jelentős változás, fejlődés következett be. Véleményem szerint az uj mechanizmus körülményei is csak úgy következhettek be, hogy a vezetőink munkájának színvonalában változás következett be. Úgy gondolom, nem értek el rossz eredményt kerületünk üzemei,ez is a vezetésben mutatkozó szinvonalbeli változást mutatja. Igaz, hogy ezt nem lehet talán mondani a középvezetőkre. Amikor azt mondjuk, hogy a felső vezetőknél egyre inkább tért hódit a közgazdasági szemlélet, ez nem valósult meg ugyanakkor a középvezetőknél. A felső vezetők egyrésze nem adta le a kisebb vezetők felé a hatáskört, a felelősséget, talán ez is egy oka annak, hogy ilyen véleménye van a dolgozóknak, hogy a vezetők szemléletében nem következett be változás. Vagy a szociális ellátottságról von le ilyen következtetéseket, ami azonban beruházás kérdése is. Azonban véleményem szerint is a felsőbb szerveknek kell itt valamit tenni, mert a szociális, kulturális, egészségügyi ellátottságra,fejlesztésre egyszerűen anyagi eszközt, hitelt nem adnak. Legalább azt kellene megoldani, hogy ilyen célra hitelt adjanak. Egyszerűen nem tudjuk megjavítani - jelenlegi helyzetünket e téren saját erőnkből. Ami azt illeti, hogy az újonnan belépő dolgozók több bért kaphatnak, mint a régebbi dolgozók, ennek oka az átlagbér-gazdáJkádás. Mert ha kilép egy dolgozó, aki 8 Ft-os órabért kapott, helyette lehetőség van 10 Ft-os órabérrel felvenni valakit, mert az béx még benne az az átlagbérben. Itt van egy olyan megállapitás, hogy a törzsgárda-tagok azt mondják, nincsenek megbecsülve. Ugyanakkor az kimutatható, hogy fize- '** tésben, juttatásokban többet kapnak. Az ellentmondás ott lehet, hogy van olyan régi, 10 éve ott dolgozó szakmunkás, aki nem dolgozik úgy, mint egy esetleg csak 5 éve ott dolgozó, s akkor ez utóbbi joggal mondhatja, hogy miért kap az többet - amikor nem dolgozik jobban, - és fogja magát és kilép. Nagyon nehéz kimondani, hogy a törzsgárda-tagok miért kapnak több fizetést, ha nem dolgoznak úgy, mint az a fiatal. Általában a dolgozók között van egy olyan hangulat, hogy mindenki csak kér, de senki nem mondja, hogy ő mit ad azért. Ugyanez van a műszaki és az alkalmazotti dolgozóknál. Sőt* ők még jobban kérik a pénzt. Ugyanakkor nincs mögötte az a hatékony munka, ami elvárható lenne. Ami problémás nálunk is s talán máshol is: talán azért alakult ki ilyen vélemény, hogy az életszinvonal növekedésében nincs változás, mert egy bizonyos kategóriánál, a nagyon alacsony keresetű dolgozóknál lényegében nem volt fizetés-javitás. Nyilván minden vállalat elsősorban a szakmunkásoknak adja a fizetés-javitást, hogy az ne menjen el, s a többinek már nem jut. Ezért itt ennél az alacsony fizetésű kategóriánál elfogadható,hogy ilyen vélemény alakult ki. A mozgóbérek jórészét is a jól dolgozó szakmaunkások kapják.
